Tardy Lajos (szerk.): Rabok, követek, kalmárok az oszmán birodalomból - Nemzeti könyvtár (Budapest, 1977)
VII. Dernschwam János: Utazás Konstantinápolyba, 1553-55
239. szűnne! dügünii [dugun senk]; a szavak jelentését helyesen adja meg Dernschwam, a kifejezés értelme mégis inkább körülmetélési ünnep. 240. Elkasz Mirza Tahmaszp sah öccse volt. 1515 táján született. 1546-47-ben lázadást szervezett bátyja ellen, melynek következményei elől a Krímen át Isztambulba menekült, és rábeszélte Szulejmánt Perzsia megtámadására. A szultán Elkasz Mirzát 1548 elején indította el nagyobb haddal a perzsák ellen, majd maga is hadba vonult. Az eredményeket azonban a szultán kevesellte, s Elkasz Mirza magatartása is felkeltette gyanúját. Erre az elpártolt az oszmánoktól, s bocsánatot esdekelt bátyjától. De fogságba került, s néhány nappal később megölték. 241. melikraton [mellicratum], mézsör, méhsör. A középkorban Magyarországon is készült, főleg Lőcsén, Rozsnyón és Brassóban. 242. toprak [taprak], jelentése föld. 243. A pekinesch szó eredete és jelentése nem ismeretes. 244. Candia, Kréta olasz neve. 245. = földi bodza. 246. = erdei bodza, hegyi bodza. 247. földi bodza [fuldi boza]. 248. Kudsz-i Mübárek [kuczuk mumbarek]. Id. III. fej. 26. jegyz. 249. Kun eredetű ital; a hazai kunok még a múlt században is szívesen fogyasztották. 250. kirba [krwa], arab eredetű szó, a nagy vizestömlőket nevezték így. 251. taht el-kale [tachtigall], arab kifejezés, jelentése: a vár alja, főtér, az igazságszolgáltatás tere. (Népetimológiai alakja viszont tahtakale, amely favárat jelent.) A várnegyed elnevezése volt Isztambulban. 252. Ördög (eredeti nevén: Teufel [Theufifel]) Mátyás győri kapitány 1552-ben megkísérelte Drégely várának visszafoglalását, de serege vereséget szenvedett, őt magát pedig foglyul ejtették. Szulejmán szultán parancsára bőrzsákba varrva a tengerbe vetették. 253. Baba Dzsáfer [Baba Czafferj, Zaífer]; a néphagyomány szerint Harun ar-Rasid küldte őt a bizánci császárhoz, aki azonban meggyilkoltatta, s ezért nyugszanak hamvai Konstantinápolyban. 254. isik [oeschek], a vándorló dervisek elnevezése. 255. Valószínűleg az Ejup-dzsámira (a bibliai Jób név mohamedán megfelelője Ejup, Ejüp), illetve a mellette lévő sírkápolnára utal. Itt nyugszik Mohamed egyik lelkes követője, Halid bin Zejd Eba Ejub ül-Enszári, aki 672-ben Isztambul falai alatt halt meg, s kérésére a város mellett temették el. 256. Utalás a salvarnak nevezett bő bugyogóra, melyet Törökországban vidéken még napjainkban is viselnek az asszonyok. 257. Itt feltehetőleg a jatirmára céloz Dernschwam, amely a janicsárok börk nevezetű fejfedőjének hátrafelé, a vállig lenyúló része volt. Efféle „fátylat” a köznép is viselhetett. 258. esek [eschek], valóban szamarat jelent. DERNSCHWAM JÁNOS 410