Tolnai Gábor: Örökség és örökösök. (Kazinczytól máig) (Budapest, 1974)
Költészetünk és a nagyvilág
alkalommal udvariasan végighallgatta barátait, azonban a „forradalmár nagy költőről” elhangzott szavakat úgy értelmezte, mint egy kis nép fiainak túlértékelő rajongását. Guillén mindeddig csak hallott József Attiláról, de nem olvasott tőle semmit. A francia kötet azonban - amelyet most megismert - igen nagy hatással volt rá. A költő hozzám intézett szavait ekkor a fölfedezések örömével együttjáró lelkesedés kísérte. Guillén szűkszavú ember, tömören fogalmaz; mint amilyen tömörek a versei. Mondandójának a lényegét így fogalmazta meg: - Eddig úgy hittem, hogy a XX. században egy óriást adott a magyar nép a világnak: Bartók Bélát. Most már tudom, hogy rajta kívül még egyet: a két világháború közti költészet egyik legnagyobb alakját. József Attilát. Beszélgetésünk során elmondottam, hogy a felszabadulás óta csaknem tíz nyelven kezdik ismerni és becsülni a magyar költőt. A nagy világnyelvek közül azonban spanyolra - tudtommal - még egyetlen versét sem ültették át. Arról viszont ő ejtett szót, hogy - a felszabadult Kubában ugyanúgy, mint a függetlenségéért harcoló többi latin-amerikai országban - jelentős politikai funkciót is betölthetne a magyar költő alkotása. Kubai tartózkodásom idején más alkalommal, többször is szóba került közöttünk József Attila költészete. Guillén mind nagyobb csodálattal beszélt verseiről. Fél évvel Kubából való hazatérésem után hosszabb időt töltött a szigetországban Horányi Mátyás fiatal spanyol irodalomtörténészünk. Guillén hasonló lelkesedéssel nyilatkozott neki is a magyar költőről, mint korábban énnekem. Joggal éreztük úgy, hogy Amerika egyik legnagyobb élő költőjének gondolkozásában rövid idő alatt mélyen meggyökereztek és kivirágoztak József Attila verssorai. Horányi Mátyás már azzal a tervvel utazott Havannába, hogy egyéb teendői - tudományos kutatómunkája - mellett lépéseket tesz a magyar lírának - legelőször is József Attila verseinek - lefordíttatására. Helyes érzékkel az ifjabb kubai költőnemzedékkel keresett kapcsolatot. Fayad Jamis számára - a legtehetségesebb fiatal kubai költők egyike - nyersfordításokat készített József Attila verseiből, és a versek kapcsán bevezette a kubait a magyar költő világába, alkotómódszerébe, ritmusrendszerébe. Fayad Jamis nagy odaadással kezdett hozzá a fordítás nem könnyű munkájához. Olyan 270