Tolnai Gábor: Örökség és örökösök. (Kazinczytól máig) (Budapest, 1974)

Költészetünk és a nagyvilág

tervszerűséggel és szorgalommal dolgozott, hogy a nagyobb terje­delműnek tervezett József Attila-antológiának egy kis füzetbe gyűj­tött mutatványa a közelmúltban már napvilágot is látott. A 2000 példányban kiadott füzet (Attila József: Corazón Риг о - Tiszta szív - címmel) a Kubai írók és Művészek Szövetsége rendkívül ízléses sorozatában jelent meg, fedőlapján a festőnek, grafikusnak is kitűnő költő-műfordító rajzával. József Attila első spanyol fordítója - mondottam - a fiatalabb kubai költők legjobbjai közé tartozik. 1930-ban született. Öt eszten­deig élt Párizsban. Első verskötete 1949-ben jelent meg. Brújula (Iránytű) címmel, a legutolsó pedig, amely a Por este libériád (Ezért a szabadságért) címet viseli, 1962-ben. Költészetének gyökerei a spanyol lírából és szűkebb hazájának, Kubának költői hagyomá­nyaiból, valamint a modern francia költészetből táplálkoznak. Ta­nult - hogy csupán legnagyobb mintaképeit említsem - Lorcától, Nicolás Guilléntől, Apollinaire-től és Éluard-tól. Költészetét gaz­dag színárnyalás és rendkívüli érzékenység jellemzi. Érzékenyen rea­gál az élet jelenségeire, s útját fokozódó politikai érdeklődés jel­lemzi. Hazája felszabadulásától a politikai érdeklődés mind na­gyobb mértékben szövi át líráját. Utolsó kötetében egyéb politikai indítású versek mellett egy kantáta vázlatának szánt ciklust is ol­vashatunk a Playa Giron-i győzelemről. Fayad Jamis lírájában - utol­só kötetéért különben Nemzeti-díjjal tüntették ki -, valamint az ugyancsak fiatal Roberto Fernández Retamar és Pablo Armando Fernández költészetében látják a kubaiak a szigetország lírai költé­szetének Guillén utáni első jelentős kivirágzását. Fayad Jamis készülő nagyobb József Attila-antológiájából a most mutatóba megjelent kis kötet mindössze hét verset tartalmaz (Nem én kiáltok, Szegényember balladája, Altató, Egy spanyol földmíves sírverse, Tiszta szívvel, Favágó, Szocialisták), valamint a kötet végén a Curriculum vitáét. A fiatal kubai költő munkája elsőrangú mű­fordítói képességekről tesz tanúságot. Fordításait az eredeti vers iránti alázat jellemzi. A többségükben egymástól eltérő jellegű és formájú versekhez jó érzékkel megtalálta a megfelelő spanyol meg­oldási módokat, formákat. A latin-amerikai költészetet többnyire a laza, gyakran a bőbeszédű fogalmazás jellemzi. A magyar vers-271

Next