Tolnai Gábor: Örökség és örökösök. (Kazinczytól máig) (Budapest, 1974)
Költészetünk és a nagyvilág
tervszerűséggel és szorgalommal dolgozott, hogy a nagyobb terjedelműnek tervezett József Attila-antológiának egy kis füzetbe gyűjtött mutatványa a közelmúltban már napvilágot is látott. A 2000 példányban kiadott füzet (Attila József: Corazón Риг о - Tiszta szív - címmel) a Kubai írók és Művészek Szövetsége rendkívül ízléses sorozatában jelent meg, fedőlapján a festőnek, grafikusnak is kitűnő költő-műfordító rajzával. József Attila első spanyol fordítója - mondottam - a fiatalabb kubai költők legjobbjai közé tartozik. 1930-ban született. Öt esztendeig élt Párizsban. Első verskötete 1949-ben jelent meg. Brújula (Iránytű) címmel, a legutolsó pedig, amely a Por este libériád (Ezért a szabadságért) címet viseli, 1962-ben. Költészetének gyökerei a spanyol lírából és szűkebb hazájának, Kubának költői hagyományaiból, valamint a modern francia költészetből táplálkoznak. Tanult - hogy csupán legnagyobb mintaképeit említsem - Lorcától, Nicolás Guilléntől, Apollinaire-től és Éluard-tól. Költészetét gazdag színárnyalás és rendkívüli érzékenység jellemzi. Érzékenyen reagál az élet jelenségeire, s útját fokozódó politikai érdeklődés jellemzi. Hazája felszabadulásától a politikai érdeklődés mind nagyobb mértékben szövi át líráját. Utolsó kötetében egyéb politikai indítású versek mellett egy kantáta vázlatának szánt ciklust is olvashatunk a Playa Giron-i győzelemről. Fayad Jamis lírájában - utolsó kötetéért különben Nemzeti-díjjal tüntették ki -, valamint az ugyancsak fiatal Roberto Fernández Retamar és Pablo Armando Fernández költészetében látják a kubaiak a szigetország lírai költészetének Guillén utáni első jelentős kivirágzását. Fayad Jamis készülő nagyobb József Attila-antológiájából a most mutatóba megjelent kis kötet mindössze hét verset tartalmaz (Nem én kiáltok, Szegényember balladája, Altató, Egy spanyol földmíves sírverse, Tiszta szívvel, Favágó, Szocialisták), valamint a kötet végén a Curriculum vitáét. A fiatal kubai költő munkája elsőrangú műfordítói képességekről tesz tanúságot. Fordításait az eredeti vers iránti alázat jellemzi. A többségükben egymástól eltérő jellegű és formájú versekhez jó érzékkel megtalálta a megfelelő spanyol megoldási módokat, formákat. A latin-amerikai költészetet többnyire a laza, gyakran a bőbeszédű fogalmazás jellemzi. A magyar vers-271