Tóth Béla (szerk.): A magyar anekdotakincs (Budapest, 1957)

Gróf Széchenyi István ifjúságából - Széchenyi utazásaiból

GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN IFJÚSÁGÁBÓL Egyszer gróf Széchenyi István legidősebb bátyjánál, La­josnál volt látogatóban Horpácson; az udvarra nyíló ablaknál állt Lajos gróf szelíd nejével, ki született Clam-Gallas grófnő volt, továbbá Desfours grófnővel, s még egynéhány hölggyel. Azt már megszokták, hogy István gróf sohasem jött be a kapun, hanem a kerítésen ugratott át, azonban most nem elé­gedett meg ezzel, hanem alig repült át a kerítésen, átugratott a nyitva álló mély és széles kúton is. — Jézus Mária, a Stefi a kútba esik! — kiáltanak unisonok az elszörnyedt hölgyek. „Stefi” azonban hangos kacagásra fakadt, s nevetés miatt szólni nem bírva, a közelálló Kallivoda erdőmesternére mu­tatott, ki egy kopasztott tyúkot tartott a kezében. Mialatt ugyanis a hölgyek Széchenyi István életéért aggódtak, István gróf éles szeme, anélkül, hogy a kúttal törődnék, észrevette, hogy a jó asszony, ki éppen nyársra akarta szúrni a tyúkot, rémületében nem ott, ahol kellett volna, hanem az ellenkező oldalon szúrta be a nyársat a tyúkba. Fáik Miksa. SZÉCHÉNYI UTAZÁSAIBÓL Nikomediában, egy aga udvarában, tréfából orvosnak ad­tam ki magamat. Egy török társaság nyomban körülvett, mind karját nyújtva nekem, hogy ütőerőket tapintsam meg. Csak egynek volt rendetlen érvelése, a többi egészséges volt. Annak azt mondtom, hogy láza van, — csodálkozott, hogy főfájása is van, — még nagyobb csodálkozás; nincs étvágya, se jó álma, éjjelei nyugtalanok... Most már magánkívül volt bámulatában, s kérdé tanácsomat, hogy mit használjon ellene, miután állapotát oly pontosan ismerem. — Semmit se kell használni barátom. Aki fiatal, annak

Next