Tóth Béla (szerk.): A magyar anekdotakincs (Budapest, 1957)
Gróf Széchenyi István ifjúságából - Széchenyi utazásaiból
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN IFJÚSÁGÁBÓL Egyszer gróf Széchenyi István legidősebb bátyjánál, Lajosnál volt látogatóban Horpácson; az udvarra nyíló ablaknál állt Lajos gróf szelíd nejével, ki született Clam-Gallas grófnő volt, továbbá Desfours grófnővel, s még egynéhány hölggyel. Azt már megszokták, hogy István gróf sohasem jött be a kapun, hanem a kerítésen ugratott át, azonban most nem elégedett meg ezzel, hanem alig repült át a kerítésen, átugratott a nyitva álló mély és széles kúton is. — Jézus Mária, a Stefi a kútba esik! — kiáltanak unisonok az elszörnyedt hölgyek. „Stefi” azonban hangos kacagásra fakadt, s nevetés miatt szólni nem bírva, a közelálló Kallivoda erdőmesternére mutatott, ki egy kopasztott tyúkot tartott a kezében. Mialatt ugyanis a hölgyek Széchenyi István életéért aggódtak, István gróf éles szeme, anélkül, hogy a kúttal törődnék, észrevette, hogy a jó asszony, ki éppen nyársra akarta szúrni a tyúkot, rémületében nem ott, ahol kellett volna, hanem az ellenkező oldalon szúrta be a nyársat a tyúkba. Fáik Miksa. SZÉCHÉNYI UTAZÁSAIBÓL Nikomediában, egy aga udvarában, tréfából orvosnak adtam ki magamat. Egy török társaság nyomban körülvett, mind karját nyújtva nekem, hogy ütőerőket tapintsam meg. Csak egynek volt rendetlen érvelése, a többi egészséges volt. Annak azt mondtom, hogy láza van, — csodálkozott, hogy főfájása is van, — még nagyobb csodálkozás; nincs étvágya, se jó álma, éjjelei nyugtalanok... Most már magánkívül volt bámulatában, s kérdé tanácsomat, hogy mit használjon ellene, miután állapotát oly pontosan ismerem. — Semmit se kell használni barátom. Aki fiatal, annak