Unger Mátyás - Szabolcs Ottó: Magyarország története. Rövid áttekintés (Budapest, 1965)
A 13. század derekától a mohácsi csatavesztésig
1448-ban kicsi, de kiválóan felszerelt sereggel indult a híres balkáni hadiúton a Rigómező (Koszovopolje) felé. Azt tervezte, hogy egyesül majd Szkander bég (Kasztrióta György), az albán szabadsághős seregével. Tervét azonban Brankovics szerb despota elárulta, segédcsapatai cserbenhagyták. Nem csoda, hogy háromnapos kemény csatában győzött a török túlerő. „Nem a szív, a fegyver volt kevés!” Hunyadinak csak hónapok múltán sikerült kalandos körülmények között hazajutnia. (Török rablókkal kellett megküzdenie, akik előre összevesztek nagy aranykeresztjén, Brankovics fogságába esett, aki megzsarolta.) Itthon sem tudta soha többé annyira megerősíteni hatalmát, hogy támadásra gondolhatott volna. 1452-ben, amikor V. László hazatért, a kormányzóságról is lemondott. Sikerei és nagy népszerűsége miatt gyűlölködő ellenfelei még attól sem rettentek vissza, hogy elveszejtésére kezdjenek szervezkedni. Amikor azonban 1453-ban elesett Konstantinápoly, nyilvánvalóvá lett, hogy hamarosan döntő támadás éri Magyarországot. „Egy isten az égben, egy uralkodó a földön” — ez volt II. Mohamed jelszava. 1456-ban másfélszázezer — egyesek szerint kétszázezer emberrel — vette ostrom alá Nándorfehérvárt a világuralomra törő szultán. Nándorfehérvár (Belgrád) a korabeli Magyarország kulcsa volt, ha a vár elesik, megnyílik az űt a török előtt. A végveszedelem óráiban Hunyadi szinte teljesen magára maradt. A bárók legerősebb váraikba húzódtak, az udvar Bécsbe menekült. A nyugati országok uralkodói nem adtak segítséget, a pápa megelégedett a keresztes hadjárat meghirdetésével, amelynek szervezésére Kapisztrán Jánost küldte. A Duna és a Száva szögletében épült várat Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védte, s mindössze néhány ezer embere volt akkor, amikor az irdatlan török tábor elvágta a külvilágtól. Hunyadi azonban nem hagyja sorsára. Fogadott zsoldosaival, familiárisaival s a kortársak által 40 ezer körülire becsült keresztes sereggel a vár felmentésére siet. Az utolsó pillanatban érkezett: a török ágyúk tüze hatalmas falrészeket rombolt le, elestek a külső őrtornyok, s a kimerült védők a halálra készültek. Hunyadi először is áttörte az ostromzárat. A válogatott keresztesekkel és lőfegyverekkel jól megrakott dereglyék bátran felvették a harcot a török gályákkal. Ötórás nehéz küzdelem után megnyílt az út a vár felé. Maga Hunyadi is a várba ment, s átvette a védelem irányítását. Mivel a külső várfalakat a török már szinte teljesen lerombolta, az ellenség rohamai egyre veszélyesebbekké váltak. A döntő rohamnál már a belső vár kapujáig jutott az ellenség. Az egyik török fel is tűzte 62