Ürögdi György: A régi Róma (Budapest, 1963)
Bevezetés
ma a parancsuralmi rendszer megszemélyesítője. Barbárnak ma a durva, műveletlen embert nevezzük, a rómaiak azokat jelölték ezzel a szóval, akik nem éltek római életformák között, akiknek a nyelvét nem értették, vagyis akik nem vették át a római művelődést, tehát minden idegen népet. Ha majd az olvasó könyvünkben a barbár szóval találkozik, gondoljon mindig annak rómaikori értelmére. — De óvakodni igyekeztünk olyan ma használatos fogalmak alkalmazásától, amelyeknek az ókorban nem volt megfelelőjük. Egyes történetírók szívesen beszélnek római kapitalistákról, burzsoákról, holott ezek a szavak,, fogalmak az ókorban nem léteztek. Sokan ilyen módon is vélik az ókort hozzánk közelebb hozni, velünk megértetni, sőt nagyobb hatást elérve, politikai elgondolásaikat becsempészni. Mi lemondottunk erről az igen vitatható jogosultságú módszerről, kerültük a modernizálást, nem akartunk minduntalan rámutatni, hogy „lám, ez már a rómaiaknál is így volt!” Meghagyjuk az olvasónak azt az örömöt, hogy a hasonlatosságokat maga fedezze fel, maga vonjon párhuzamot a régi római és a mai élet között, maga találjon a maiakkal azonosnak látszó jelenségeket. Végezetül megemlítjük, hogy ez a könyv nem a szakemberekhez szól, akik mindazt, amiről a következő lapokon beszélünk, amúgy is behatóan ismerik, hanem azokhoz az olvasókhoz, akik az ókori Róma lakosainak életébe szeretnének bepillantani. Ezért hagytuk el az olvasót zavaró jegyzetanyagra való utalást, hiszen ez a munka nem lép fel a tudományos mű igényével. Azok számára, akik tovább akarnak foglalkozni e témával, rövid irodalmi tájékoztatót adunk. És most átadjuk a szót Rómának, az Örök Rómának, és lakosainak. Beszéljenek ők helyettünk, mi csak tolmácsai, magyarázói, ismertetői akarunk lenni az ókor eme csodálatos nagyvárosának, s egyszerű vezetők leszünk egy régen elmúlt kor néha útvesztőnek látszó utcáiban. Ne vegye rossz néven az olvasó, ha Róma iránt való bámulatunk kifejezéseként, a régi szokásokhoz híven az Urbsról, a Városról nagy betűvel írunk, ahogy az TJrbs önmagában írvamondva, az ókori ember számára mindig Rómát jelentette. És ha sikerül az olvasóval Rómát megszerettetni, lakosai életét pedig megismertetni, azt hiszszük, munkánk nem volt hiábavaló. Budapest-Aquincum, 1962. év augusztus havában.