Vajda György Mihály (szerk.): A német irodalom a XX. században (Budapest, 1966)

Vajda György Mihály: Bevezetés a huszadik század német irodalmába

német történelmi helyzet képét, amelyben alakjai mozognak. Az utolsó évek keletnémet termése lírában, prózában és drá­mában egyaránt gazdag, hiánya mégis, hogy tematikailag korlátozottabb a kelleténél, talán nagyon is helyhez kötött, új kifejezési formák keresése tekintetében túlságosan is óva­tos. De világnézetileg feddhetetlen ez az irodalom, s nemcsak eszmeileg épül azonos alapra a mienkkel, hanem művészi odaadással vállalja a közvetítő szerepét is. így József Attila világhíre maga is adós a Stephan Hermlin vezette kelet­német fordítógárda költői és tolmácsolói képességeinek. A keletnémet irodalom a béke irodalma, ezért joggal hisz a saját hivatásában, mely a történelem ítélete előtt nem fog egy német államra korlátozódni, de nem is csak egy azonos anyanyelv gyermekeire. Az író, aki tudatosan a békéért alkot, különösképpen méltó mindenki szeretetére és barátsá­gára. Irodalomtörténeti, világnézeti és esztétikai szempontokon kívül a kötetünkbe gyűjtött „portrék” alanyainak kiválasz­tásában arra törekedtünk, hogy a szó szoros értelmében vett német írókon kívül bemutassuk századunk jelentős német nyelvű (osztrák, svájci) íróit is. A „portrék” között nagyobb vagy elvi ellentmondások nincsenek. Mégis előfordul, hogy a magyar szerzők véleménye itt-ott eltér egymásétól vagy a szerkesztőétől. A kisebb véleménykülönbségeket, mivel az olvasó számára is tanulságosak lehetnek, nem tüntettük el. Úgy érezzük: ha válogatásunk, mint minden válogatás, kor­hoz és személyekhez kötött és nem örökérvényű is, hű a tör­ténelem tényeihez és a fejlődés fő irányához. VA JDA GYÖRGY MIHÁLY

Next