Vajda György Mihály (szerk.): Színházi kalauz (Budapest, 1960)
Reneszánsz
144 Lope de Vega Ezek után azt hihetnők: egész életét az íróasztalhoz láncolva töltötte, napjait egyforma szürkére mosta a szakadatlan írói tevékenység. Nagy tévedés! Élete izgalmasabb, színesebb, mint egy regény. Fiatal korában Alcala Salamanca egyetemén tanult. Huszonkét éves korában az egyik Álba herceg titkára lett. Egy spanyol diplomata világszép lányát vette feleségül, s alig kóstolt a házasság örömeibe, börtönbe zárták. Később száműzték, ezalatt felesége meghalt. A győzhetetlen Armada katonájaként részt vett a világ egyik legnagyobb ütközetében, s míg a spanyol és angol admirálisok 1688-ban a tengerek feletti uralomért csatáztak, ágyú és puskadörgés közepette húsz énekből álló eposzt írt. Hazatérése után a teológia doktorává avatták. Később lovaggá ütötték. Újra megházasodott, s második boldogtalan házassága után fölvette a papi rendet, közben botrányos szerelmi históriák sora tette változatossá az életét. Halála után Madrid népe valóban fejedelmi, kilencnapos temetésen siratta el a spanyol irodalom büszkeségét. A magyar közönség alig néhány müvét ismeri. V. J. Legfontosabb színművei: Donna Juana vagy Dacból terem a szerelem; A kertész kutyája; Sevilla csillaga; Fuente Ovejuna; A toledói zsidónő („La judia de Toledo”, 1621); A híres asztúriai nők (,,Las famosas asturianas”, 1623); A korsós lány („La moza de cantara”, 1625 körül); Kár a nőknek mindent látni („Si no vieran las mujeres”, 1630 körül); A király a legjobb bíró („El mejor alcal de el rey”, 1635). LOPE DE VEGA: DONNA JUANA VAGY DACBÓL TEREM A SZERELEM („Los milagros del desprecio”, 1600 körül. Színmű három felvonásban. Magyarra átdolgozta: József Attila és Gáspár Endre. Szereplők: 10 férfi, 3 nő, néma személyek.) A Donna Juana Lope de Vega egyik legsikerültebb darabja. Mesteri szerkezete, remek látványos jelenetei, pompás jellemei a XVII. századbeli spanyol nézőt éppúgy ámulatba ejtették, mint ahogyan estéről estére meghódítják napjaink színházlátogató közönségét is. A darab első ezer sorát 1935 körül József Attila dolgozta át magyar nyelvre. Ezt a fordítást Gáspár Endre fejezte be. A teljes magyar szöveg 1948-ban jelent meg. *