Vajda György Mihály (szerk.): Színházi kalauz (Budapest, 1960)
XX. század
614 XX. század Canek gépemberei között. Az új színház jellemzője tehát a sokszerűség, a drámák egyénítése s a következetes alkalmazkodás a drámák követelményeihez. Hazai törekvések Nálunk az újfajta realista színházhoz alig-alig akadt igazán újhangú realista dráma,. A legnagyobbak elakadtak a kísérleteknél, a, világsikernek pedig közelebb állnak a múlt századbeliekhez, mint az igazán modemekhez. XX. századi líránk ormait Ady és József Attila jelzi, szépprózánkét Móricz és Krúdy.. . S ugyanekkor a színpadi irodalomban talán az egyetlen Szomory Dezső talált meg egy modern, polgári saját-hangot. A többi közt is sok az igen jó drámaíró, főleg a biztoskezű és szellemes drámatechnikus. De még a drámaíró Móricz is messze elmarad a regényíró vagy a novellista Móricz lángelméjétől. A modern polgári dráma Bródy nyomán indult meg minálunk oly módon, hogy magába olvasztotta a francia tézis-drámák, e kritikai igényű, de moralizáló-polgári szempontú színjátékok hatását, tanult a századforduló francia (és részben angol) vígjátékaiból, s Bródy példamutatásán túl akarva-akaratlanul azt folytatta folyvást fejlődő színpadtechnikával, amit Csiky kezdett a múlt század nyolcvanas éveiben. Persze ne feledjük el, hogy Csiky is a francia tézis-drámától tanult, sőt őt is megérintette Zola naturalizmusa, akárcsak Bródyt, s ő is (egy emberöltővel előbb) a hazai polgárságnak akart őszinte, de nem ellenséges tükörképet nyújtani. így érthető, hogy a századforduló haladó magyar polgári drámájában nemegyszer Csiky-témák térnek vissza vagy folytatódnak. Thury Katonák c. élesen kritikai igényű drámája, vagy a hasonló tárgyú és színpadtechnikailag biztosabb kézzel írt A császár katonái vagy A hivatalnok urak (Földes Imre művei) Csiky Cifra nyomorúságának. modernebb témaváltozatai. Herczeg Ferenc dzsentri-kritikájában hol a Proletárok (Ingyenélők), hol a Jó Fülöp, hol egyéb Csiky-színmű visszhangzik tovább, fejlettebb kifejezési formában (de azzal a lényeges különbséggel, hogy Csiky a polgár oldaláról — tehát bal felől — ítéli meg és ítéli el a dzsentrit, míg Herczeg célzata afféle belső javító-kritika). Ez a századforduló után fellépő drámaírói nemzedék nagymértékben birtokában volt a mesterségbeli tudásnak. Többnyire igen szellemes, szórakoztató írók, akik megmaradnak a felszín tükrözésénél. Ha kezdetben kifejezetten haladó célzattal is indultak, mint többek között Biró Lajos, idővel az elismertetés, a polgári beérkezettség kedvéért feladták kritikai igényüket. Hiszen a kor polgári színpadának két legnépszerűbb s tagadhatatlanul nagytehetségű alakja — Molnár Fe-