Váriné Szilágyi Ibolya (szerk.): A pszichikum és a tevékenység a mai szovjet pszichológiában (Budapest, 1974)
Tanulmánykötetünk — szándéka szerint — az eddigieknél átfogóbb és rendszeresebb betekintést kíván nyújtani a mai szovjet pszichológia műhelyébe. Nyilvánvalóan sem az egyes nagyobb területeket átfogó kutatási témakörök kiválogatásánál, sem a komplex kutatói elképzelések illusztrálásánál nem törekedhettünk teljességre. Válogatásunk középpontjába az ember magasabb rendű pszichikus aktivitására, az emberi tevékenységre összpontosító társadalmi-történeti nézőpontú kutatási vonulat került. Ez a „tevékenység-centrikus” kutatási irányzat ma már nem korlátozódik a Vigotszkij-iskola képviselőire, a „nagy klasszikusok”-ra (Leontyevre, Lurijára, Galperinre, Bernsteinre). Ezt dokumentálják a fiatalabb kutatói generáció jelesebb munkáiból kiválasztott tanulmányok, melyek egyrészt azt jelzik, hogyan igazolódtak a kísérleti munkában és a gyakorlatban az irányzat hipotézisei, illetve — és ez legalább annyira lényeges — milyen új problémákkal kerültek szembe a mai szovjet pszichológusok vizsgálódásaik során. Új tématerületekre hívják fel a figyelmet A. A. Leontyev, Tyihomirov, Gorbov, Leonov, Neumark, Kon stb. tanulmányai: szociálpszichológiai, pszicholingvisztikai, gondolkodáslélektani, űrpszichológiai kísérletek anyagával és módszertanával foglalkozó tanulmányaikban. Az igen alapos bevezető tanulmány szerzője a „tevékenység-centrikus” irányzat etméleti, fogalmi apparátusában kialakult tudományos kategóriák történeti fejlődésének logikai-kritikai hátterét törekszik megvilágítani. GONDOLAT