Vörös Márton: A nagy kisérlet - Magyar világ (Budapest, 1960)
Vörös Márton A NAGY KÍSÉRLET A harmincas evek derekán s a negyvenes évek elején a népi írók hatására a diákok és az egyetemi hallgatók figyelme számos városban a különféle falukutató mozgalmakra irányul!. A pécsi egyetemisták a parasztság helyzetének puszta megismerésénél tovább is mentek egy lépéssel. Szerény eszközökkel, de lelkes munkával és főleg kitűnő szervezési módszerekkel próbálták a baranyai falvak műveltségi színvonalát felemelni. Az egyetemi hallgatóknak az a kis csoportja, amely magát „Baranyai Normá”nak nevezte, négy főnyi csoportok ban járta pontos terv szerint a falvakat, napközben egyéni, este pedig az előadásokon csoportos felvilágosító munkát végezve. A négy napig dolgozó csoportot újabbak követték, fgy a meglátogatott falvakban általában nyolc-húsz napig folyt a különböző tudományágakat képviselő diákok kulturális, egészségügyi, nevelési és közismereti kérdésekkel foglalkozó népművelő tevékenysége. Lelkes munkájuk természetesen nem tudott megoldást találni a paraszti élet ezernyi problémájára; ehhez a társadalmi rendnek kellett megváltoznia. A falukutatók akkori általános szemléletének megfelelően számos korlátja is volt a mozgalomnak: a társadalmi bajok forrását a gazdasági viszonyoktól elvonatkoztatva, erkölcsi síkon keresték; zászlajukra csak a pol-