Vörös Márton: A nagy kisérlet - Magyar világ (Budapest, 1960)

Vörös Márton A NAGY KÍSÉRLET A harmincas evek derekán s a negyvenes évek elején a népi írók hatására a diákok és az egye­temi hallgatók figyelme számos városban a különféle falukutató mozgalmakra irányul!. A pécsi egyetemisták a parasztság hely­zetének puszta megismerésénél tovább is mentek egy lépéssel. Szerény eszközökkel, de lelkes munkával és főleg kitűnő szerve­zési módszerekkel próbálták a baranyai falvak műveltségi szín­vonalát felemelni. Az egyetemi hallgatóknak az a kis csoportja, amely magát „Baranyai Normá”­­nak nevezte, négy főnyi csoportok ban járta pontos terv szerint a falvakat, napközben egyéni, este pedig az előadásokon csoportos felvilágosító munkát végezve. A négy napig dolgozó csoportot újabbak követték, fgy a meg­látogatott falvakban általában nyolc-húsz napig folyt a külön­böző tudományágakat kép­viselő diákok kulturális, egészség­­ügyi, nevelési és közismereti kér­désekkel foglalkozó népművelő tevékenysége. Lelkes munkájuk természetesen nem tudott meg­oldást találni a paraszti élet ezernyi problémájára; ehhez a társadalmi rendnek kellett meg­változnia. A falukutatók akkori általános szemléletének megfele­lően számos korlátja is volt a mozgalomnak: a társadalmi bajok forrását a gazdasági viszonyoktól elvonatkoztatva, erkölcsi síkon keresték; zászlajukra csak a pol-

Next