Weisskopf, Victor F.: Fizika a huszadik században. Esszék, tanulmányok (Budapest, 1978)
Victor Frederick Weisskopf személyében a huszadik századi fizika egyik fontos és érdekes alkotójával ismerkedhetünk meg. Neve csak ritkán került a nyilvánosság reflektorfényébe, annak ellenére, hogy munkássága jelentősen befolyásolta az atomi energianívók, az elektrodinamika és az atommag elméletének fejlődését. E furcsa, de egyáltalán nem ritka helyzet kialakulását több ok is magyarázza. Csak kettőt kiragadva, idézzük először a szerző önéletrajzából a diákos elkeseredést: „1926 őszén iratkoztam a Bécsi Egyetemre, ekkor kezdtem el a fizikát tanulni. Alig néhány évet késtem el ahhoz, hogy aktívan részt vehessek a korai kvantummechanika megteremtésében. És sok jó barátom is csak néhány évvel volt idősebb, Hans Bethe például és Félix Bloch, Rudolf Peierls vagy Walter Hehler. Három év igen nagy különbséget jelentett azokban az időkben.” Természetesen ezt a „lemaradást” behozni nem lehetett és nem is kellett. Helyette új célok felkutatása volt a feladat. Weisskopf megtalálta céljait. Hatalmas lendülettel végzett munkája olyan részletkérdéseket tárt fel, amelyek a fizika alapjait érintő kulcskérdésekké váltak. De a nagy hozzáértést, töretlenül megtartott logikát, egységes szemléletet tükröző árnyalt szakmai meggondolások a nagyközönség számára többnyire hozzáférhetetlenek maradtak. Weisskopf itt közölt tanulmányai részben e kérdések lényegét mutatják meg az érdeklődő olvasóknak. Az Európa legjobb iskoláiban, Bécsben, Göttingenben, Koppenhágában és Zürichben nevelkedett tudós 1937 óta az Egyesült Államokban dolgozik. Európá-