Zolnai Béla: Nyelv és hangulat. A nyelv akusztikája (Budapest, 1964)
Ismétlés, figura etimologica, szóhalmozás
Radnóti Miklós alaktani variációi: ... talán halott egy holt gyökér alatt. (Csütörtök) ... fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben. (Éjszaka) vad férfiak fegyvert s hatalmat érő nyugalma nyugtat... (Levél a hitveshez) Ne hagyj el, hadd haljak merész és tiszta, szép halált (Talán) József Attila — az érzelmi és akusztikai eszközök bátor kihasználója — a figura etimologicának is gazdag variációit variálja. Hármas etimológiai kapcsolat játszik a Miért hagytál el, hogyha kívánsz?... című önmaroangoló szerelmes versben: Ó asszonyom, te balga, te bolond, Játszót -játszó ostoba, semmi játék! Előfordul József Attilánál szójáték is, de ez a grimasz csak arra való, hogy fokozza a lázadó mondanivaló erejét: Azt hiszik, hogy ők kar ikáznak, Te legalábbis frászkarikával fogsz karikázni (Bosszúság) Az ugyanegy tőből fakadó határozó és ige tompán ismétlődő akusztikuma aláfesti a mondat szomorú értelmét: Fáradtabban fáradnak a szegényemberek, (Forduló) Paradoxonos ellentét ugyanannak a szónak morfológiai változatával: 76