Zolnay Vilmos: Miért szép a szép (Budapest, 1962)
A műalkotás folyamata
A szocialista realizmusnak még egy jellemzője tűnik ki az idézett versből, főképp utolsó szakaszából, az, hogy ez az alkotó módszer nemcsak mozgásukban, fejlődésükben láttatja az élet tényeit, hanem perspektivikusan, előre következtetve. „S ha most” — hangsúlyozza József Attila „a tyúkszemünkre lépnek ..ebben benne van, hogy ez nem lesz mindig így, harc az élet, de ennek a harcnak eredménye az elnyomott osztályok győzelme lesz. Az új győzelmének előrelátása a szocialista realista irodalomban nem az elnyomottak és pártjukon állók vágyából fakad, nem jóslatszerű, hanem az alkotó módszer lényegét képező világszemléletből következik. A történelmi és dialektikus materializmus, mivel tudományos módszerrel vizsgálja a valóságot, a múltból és a meglevőből következtetni tud az eljövendőre, mert figyelembe veszi azokat az új jelenségeket, amelyek még csak csírájukban észlelhetők, de amelyek életerősek és fejlődésre képesek. Természetes tehát, hogy a művész számára ez a helyes szemléletmód nagymértékben megkönnyíti az élet sokszor zavarosnak tűnő tényei közt az eligazodást, a még csupán lappangva meglevőnek, a rejtettnek észrevevését, a valódi törvényszerűségek felfedezését és ábrázolását. Valószínűtlen, hogy például Solohov a Feltört ugar című regényében ilyen világosan ábrázolhatta volna a kis parasztgazdaságok egyesítésének, a szövetkezésnek elkerülhetetlen, szükségszerű és jövőbemutató voltát, ha eleve nem tudja ezt, ha nem áll kommunista világnézeti alapon. Az új megszületésének fájdalmassága, a parasztság különböző okokból és módon megnyilvánuló ellenállása könnyen megtéveszthette volna, annál is inkább, mert maga is paraszti sorból származott s szíve minden melegével szerette és szereti osztályostársait. Nem kétséges, hogy szilárd meggyőződése vezette rá, hogy ne a felületes látszat szerint ítélje meg az 189