Zumthor, Paul: Hollandia hétköznapjai Rembrandt korában (Budapest, 1985)

Rembrandt kora, a 17. század, az a szakasza Hollandia történelmének, amelyet arany­kornak szoktak nevezni. Az ország nem sokkal előbb kemény harcban vívta ki füg­getlenségét. Ebben a korban indul gyors fejlődésnek a még manufakturális, de már tömegeket foglalkoztató ipar, nemzetközi­vé bővül a kereskedelem, virágzik a tőzsde és a banküzlet, létrejönnek a nagy kereske­delmi társaságok, ekkor kezd kiépülni a dél-ázsiai gyarmatbirodalom, ahonnan a gyarmatáruk révén mesés gazdagság áramlik az anyaországba. Ez a gyors gaz­dasági fejlődés nagy hatással van az egész társadalomra. Ebben a korban nő fel és vá­lik vezető erővé a németalföldi polgárság. A mű átfogó képet ad a század holland társadalmáról. Elvezeti az olvasót a társa­dalom valamennyi rétegéhez, megismerte­ti a gazdag és a kevésbé tehetős polgár, a paraszt, a kézműves mindennapi életével, meghitt közelségben mutatja be hétköz­napjait felkeléstől lefekvésig, és végigvezet életútján a bölcsőtől a koporsóig. Eleven képet rajzol a holland tájról, a városokról, a németalföldi otthonokról, a szorgalmas holland emberek tevékenységéről a pa­rasztportától kezdve, a kézműves műhe­lyeken át, a kereskedők irodájáig. Azon a széles tablón, amelyet a kor társadalmáról fest, helyt kap az oktatás, a vallási élet, a művészet, a könyvkiadás és a szellemi élet minden egyéb területe is. Ezekben a leírá­sokban jól megragadható a németalföldi aranykor sokszínű kultúrája. A gazdag művelődéstörténeti anyagot az egykorú művészek alkotásaiból válogatott, több mint 100 kép illusztrálja.

Next