Batta András: Opera. Zeneszerzők. Művek. Előadóművészek (Budapest, 2006)
A magyar nemzeti opera
142 Erkel - A magyar nemzeti opera Erkel Ferenc 1810. november 7., Gyula 1893. június 15., Budapest Erkel Ferenc Gyulán született. Családja Pozsonyból származott, és sok volt köztük zenész vagy tanár. Erkel számottevő zenei képzést Pozsonyban és Kolozsváron kapott. Ifjú muzsikusként főként kiváló zongorajátékával hívta fel magára a közönség figyelmét (Magyarországon ő játszotta először nyilvános koncerten Chopin e-moll zongoraversenyét). 1834-től Pesten élt, hangversenyezett és opera-előadásokat vezényelt, majd 1838-ban az első magyar Nemzeti Színház karmestere lett. Zeneszerzőként az 1840-es években aratta legnagyobb sikereit. Ekkor írta, egy másik operája mellett, a Magyarországon rendkívül népszerűvé vált Hunyadi Lászlót és a Himnuszt. Részt vett a Magyar Nemzeti Filharmónia megalapításában (1853), a Nemzeti Színház operatagozatát vezette (1873-tól), és a Liszt Ferenccel közös kezdeményezésre alapított Zeneakadémia (1875) igazgatója volt. A budapesti Operaház ünnepélyes megnyitóján Erkel zenéje szólt (1884). Az 1848/49-es szabadságharc véres leverése emberileg és művészileg is mélyen érintette. Évekig egyáltalán nem alkotott semmit, de később sem érte el már soha ifjúkori műveinek eredetiségét, drámai feszültségét. Utolsó operáit fiaival közösen írta, akik szintén jelentős szerepet játszottak a 19. század végi magyar zenei életben. Művei: operák: Bátori Mária (1840), Hunyadi László (1844), Erzsébet (1857), Bánk bán (1861), Sarolta (1862), Dózsa György (1867), Brankovics György (1874), Névtelen hősök (1880), István király (1885) - kórusművek, kísérőzenék, népszínművek betétdalai, dalok, zongoraművek Az első magyar Nemzeti Színház belülről, 1840 körül Az első magyar Nemzeti Színház prózai és operai tagozattal működött, zenei igazgatója 1838-tól Erkel Ferenc volt. A pesti színház az 1848-as forradalom előtti és utáni években is fontos politikai szerepet játszott. Az Operaház 1884-ben nyitotta meg kapuit, a Nemzeti Színház épületét időközben lebontották. A nemzeti zeneirodalom mostohagyermeke A romantika nemzeti zeneszerzői közül Erkel Ferenchez volt talán a legkevésbé kegyes a sors. Kilenc operát írt, köztük két olyan kiválót, mint a Hunyadi László vagy a Bánk bán, neve Magyarország határain kívül mégis szinte teljesen ismeretlen maradt. Nem adatott meg neki, hogy hazája zenéjét és történelmét ismertté tegye a nemzetközi operaszínpadon. Több híres kortársa, mint a magyar származású világpolgár Liszt Ferenc vagy a Hunyadi László fantasztikus sikerét Pesten személyesen megélt francia Hector Berlioz ígérte közbenjárását, de a nemzetközi siker csak ábránd maradt. Bizonnyal szerepet játszott benne a nyelvi elszigeteltség és még inkább Erkel visszahúzódó természete. Soha nem hagyta el a pannon tájat. A nemzeti zene atyja Erkel legtöbb operája a magyar történelemből vette témáját. Mivel saját korában a gyűlölt Habsburgok kormányozták az országot, a magyar hazafiak, akikhez Erkel is tartozott, nagy súlyt fektettek a nemzeti identitás megteremtésére. Magyarország megrekedt a feudális viszonyok között, a népesség túlnyomó része távoli, apró településeken élt, így sokan elszórt pusztai tanyákon, eldugott falvakban Erdély magas hegyei közt. A főváros - Budapest - csak 1873-ban, a három város, Buda, Pest és Óbuda egyesítésével jött létre. Buda és Pest lakóinak többsége még a 19. század közepén is nagyobbrészt német anyanyelvű volt. Nemzeti Színház 1837-től létezett, ám az önálló Operaházra 1884-ig kellett várni. Erkel tehát úttörő munkát végzett. „Új nap kél, oh magyar!" (Hunyadi László) Az opera 1456/57-ben játszódik Nándorfehérváron (ma Belgrád), Temesvárott és Budán. V. László (t) gyermekkirály, helyette nagybátyja, Cilley Ulrik (btt) kormányoz. Gyűlöli a magyarokat, és a Hunyadiakban veszélyes ellenfeleket lát. A királynál Hunyadi László (t) rossz hírét kelti és meg akarja őt ölni, de ő maga lesz saját cselszövése áldozata. Az elbizonytalanodott király esküvel fogadja a Hunyadiaknak, hogy nem fog bosszút állni nagybátyjáért, néhány hónappal később mégis megszegi fogadalmát, és Budán kivégezteti Hunyadi Lászlót. Itt a cselekmény egy ponton eltér a történelmi valóságtól, a király ugyanis szemet vet Hunyadi László szép arájára, Gara Máriára (sz). A lány apja, a hatalomra vágyó Gara nádor (brt) a Hunyadiak politikai ellenfele, és azzal a feltétellel ígéri a királynak leánya kezét, hogy az uralkodó kivégezteti Hunyadi Lászlót. A fia életéért aggódó anya, Szilágyi Erzsébet (sz) jelentős, érzelmekkel telített szólam az operában. A Hunyadi László hasonlóan fontos szerepet töltött be a magyar reformkorban, mint Verdi operái az olasz risorgimento (az egységesülésért vívott harc idején. Néhány példa a hazafias érzületre: a magyargyűlölő