Cserba Júlia: Magyar képzőművészek Franciaországban, 1903-2005 (Budapest, 2006)
Művészéletrajzok
FEJTŐ Rózsi (ROSE FEJTŐ, HILMAYER RÓZSA] KÖRMEND, 1913 - PÁRIZS, 2000 Fejtő Ferenc történész felesége és munkatársa volt közel hetven éven keresztül. Még nem volt tizennyolc éves, amikor baloldali tevékenysége miatt Fejtő Ferenccel együtt börtönbe került, ahonnan csak öt hónap múlva szabadult. Ekkor az ország összes gimnáziumából kitiltották. Az egyik újságban Vörös tanár és fekete menyasszonya címmel írtak is az esetről 50. Ezután volt némettanárnő, dolgozott mosodában, majd miután elvégzett egy gyors- és gépíróiskolát, ahol Radnóti Miklósné volt a tanára, gépíróként helyezkedett el. (Gépelt Lesznai Annának és Ignotus Pálnak is.) Rendszeresen részt vett a Nyugat és a Szép Szó íróinak összejövetelein, és testvéri barátság fűzte József Attilához. 1938-ban el kellett menekülniük Magyarországról. Ekkor telepedtek le Párizsban - haláláig ott élt. 1957-ben Ignazio Silone vendégeként hosszabb időt töltött Forióban, ahol Magyarországról menekült képzőművészekkel - köztük Hetey Katalinnal - ismerkedett meg. Bár rajztehetsége már gyerekkorában megmutatkozott, életkörülményei úgy hozták, hogy csak későn, 1959-ben kezdhetett festéssel foglalkozni. Hetey Katalin és Konok Tamás párizsi műtermében, az ő útmutatásaik alapján készültek első festményei. A figuratív tájképeket, portrékat, enteriőröket rövid időn belül az absztrakt stílus váltotta fel. „Már kezdetben tudtam, hogy engem a nonfiguratív érdekel, csak úgy gondoltam, előbb kipróbálom, le tudom-e festeni azt, amit látok. Amikor ez sikerült, elkezdtem azt festeni, amihez igazán kedvem volt"5'. Munkájához Kassák Lajostól is bátorítást kapott 52. Geometrikus absztrakt festményeinek kompozíciós megoldásai és színvilága leginkább Ben Nicholson alkotásaival mutatnak rokonságot, míg Eugéne Ionesco szerint...Mondrian követője, de egy kevésbé szigorú és humorral teli mondrianizmusé." Első egyéni kiállítására 1985-ben a párizsi Galerie Christine-ben került sor, és még ez évben a londoni British Art Fair in the Cityn is bemutatkozott. Legteljesebb kiállítását 1992-ben a pontoise-i Musée Távét, míg az utolsót a párizsi Magyar Intézetben Hetey Katalin és e sorok írója rendezte 1997-ben. Munkáit a francia, angol és magyar magángyűjtemények mellett a pontoise-i Musée Távét és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély őrzi. 50 Fejtő Rózsi közlése a szerzőnek, 1997. 51 Beszélgetés a szerzővel 1997-ben. 52 Fejtő Ferenc közlése a szerzőnek, 1997. CÍM NÉLKÜLI SANS TITRE | 1992 olaj, vászon | 73 x 60 cm 1903-1945 MŰVÉSZÉLETRAJZOK • 61