Dominé, André: Bor (Budapest, 2008)

Franciaország

Cötes de Provence és Coteaux Varois Az Aix, Toulon, Fréjus háromszög nagyjából kijelöli a provence-i borok fő termőterületét. Védett eredetű származáshelynek minősül több mint 24 500 hektár, nem szólva a különféle táj­borkörzetekről. Az egykori római provincia ki­tűnő feltételeket kínál a szőlőtermesztéshez. Nyáron a hőmérő higanyszála 30 ° C fölé emel­kedik, a misztrál azonban felfrissíti a levegőt, és száraz förgetegével megakadályozza a gombák és a kártevők szaporodását, így a szőlő egészsé­ges marad. Kevés a csapadék, az is inkább ta­vaszra és őszre esik. A gazdák azonban retteg­nek a vihartól és a jégveréstől, mert ez pár perc alatt tönkreteheti a termést. Az éghajlati feltéte­leket módosítja az ültetvények fekvése, kitettsé­ge, a változatos dombvidéken a termőhelyek is változatosak. A vidék geológiai arculatában két tényező meghatározó: a földtörténet őskorából eredő kristályos talapzat és a későbbi eredetű mészkő­formációk. Az Alpok felgyűrődésekor az utób­biak nyugat felé tolódtak el. A kristályos talap­zat keleti irányban gyűrődött fel és még ma is őrzi az egykori vulkáni tevékenység nyomait. Belőle keletkezett a Massiv des Maures jelen­tős hegyvonulata, de az Esterei és a Tanneron tömbje is. Nyugaton Bandol és Cassis mészkő­sziklái uralják a tájat, akárcsak a Sainte- Victoire hegy Aix közelében. A Côtes de Provence védett eredetű szárma­záshely (AOC). 1977 óta Var megye szőlőinek csaknem egészét lefedi, csupán a Brignoles kör­nyéki szövetkezetek nem tettek akkor semmifé­le ígéretet. Viszont 1993-ban elérték, hogy kü­lön származáshelyet kapjanak Coteaux Varois néven. 28 község tartozik bele, 2150 hektárral, kétharmaduk rozét, negyedrészük vörösbort, a maradék fehérbort forgalmaz. Időközben egyre több az olyan független gazda, aki a mi­nőséggel jegyezte el magát. A testvérszármazás helyen egyre többen törik a fejüket azon, hogy a 20 ezer hektáros területet termőkörzetekre kellene osztani. A tagolás egyelőre átmeneti, főleg a földrajzi szempontot követve öt zónát különböztet meg: • La Bordure Maritime: a parti sáv Saint- Raphaël és Hyéres között; • Les Collines du Haut-Pays: az észak felé emelkedő dombvidék Lorgues és Draguignan környékén; • La Vallée Intérieure: a Massif des Maures mögött Vidaubantól Toulonig húzódó völgy; • Le Bassin du Beausset: Le Beausset medencé­je, Cassis és Bandol borkörzetekkel határos; • La Sainte-Victoire: a Montagne Sainte-Vic­­toire lábánál északon és a Mont Auréliens lábá­nál délen elterülő szőlők. Elsőként La Sainte- Victoire tudta hivatalosan elismertetni magát. A hegység, amelyet Cézanne szinte megszállot­tan újra és újra megfestett, ma - az összetartás, a hírnév és a borminőség tekintetében - a leg­messzebbre jutott termőhely Côtes de Pro­vence vidékén. Domaine Richeaume a Sainte-Victoire-hegy lábánál. Az adottságokat figyelembe vevő művelési módot folytat Pasztellszínek parádéja: borminták a tartályokból a Domaine Saint-André de Figuiére-en La Londe­­les-Maures közelében 308 Provence

Next