Kubinyi András: Mátyás király - Tudomány-Egyetem (Budapest, 2001)
A gyermekkortól a királyválasztásig
22 Mátyás király megzavart kapcsolatnak volt döntő jelentősége. Újlaki volt Hunyadi után az ország leghatalmasabb bárója, akivel a néhai kormányzó annak idején érdekszférákra osztotta az országot, azaz Hunyadi nem avatkozott be a dunántúli ügyekbe, ott nem akadályozta Újlaki érvényesülését. Hunyadi László azonban apja halála után bejelentette igényét a nyugat-magyarországi németújvári uradalomra, amelyet Miklós úr is magáénak tartott. Hunyadi László főkapitányként egy csapásra az ország legbefolyásosabb bárója lett, ami sértette mind a korábbi szövetséges, Újlaki, mind a Hunyadiakkal korábban is szembenálló urak érdekeit, különösen pedig a nádorét, Garai Lászlóét, aki egyrészt a meggyilkolt Cillei Ulrik unokatestvére, másrészt viszont Hunyadi László apósa volt. A fiatal Hunyadi azonban a jelek szerint bízott leendő apósában. Végül az urak - a királlyal egyetértve, aki féltette hatalmát az új főkapitánytól - csapdát állítottak a Hunyadi testvéreknek. Rávették a Budán tartózkodó Hunyadi Lászlót, hívja öccsét a fővárosba. Annak ellenére, hogy a néhai Hunyadi János meghagyta fiainak, együtt soha se tartózkodjanak az udvarban, és az utazást Szilágyi Erzsébet is ellenezte, Mátyás engedelmeskedett bátyjának. Hunyadi László főkapitányként a török ellen akart menni, így csapatok gyűltek össze Budán. Serege élén megjött a család nagy ellensége, Jan Giskra cseh kapitány is. A király 1457. március 14-én letartóztatta a két Hunyadi testvért és híveiket: az urak közül Vitéz János váradi püspököt, Rozgonyi Sebestyént (a Hunyadiak unokasógorát) és Kanizsai Lászlót (noha ő Garai nádor nővérének fia volt), valamint a gazdag polgár és nagybirtokos Modnár Pált, továbbá Györgyi Bodó Gáspárt (Spirancic), Horváth Pált és Eustach Frohnachert (a két utóbbi a Hunyadiak zsoldostisztje volt). Március 16-án aztán kivégezték Hunyadi Lászlót, Vitéz Jánost pedig Szécsi prímás őrizetébe adták, ahonnan két hónap múlva szabadult, de novemberben már ismét a király környezetében volt Prágában. A többi fogoly - Mátyás és Modrár kivételével - rövidesen megszökött. Március 21-én V. László egy oklevélben állította össze Hunyadi János, László és Mátyás (!) „bűnlajstromát", egyben védelmébe vette azokat az urakat, akik a Hunyadiak elleni eljárásban részt vettek, felsorolva Garai László nádor, Újlaki Miklós erdélyi vajda és szlavón bán, Alsólendvai Bánfi Pál ajtónállómester, Buzlai László és Szomszédvári Czernin Henning lovászmesterek, két osztrák úr, valamint Jodok véglesi kapitány (a Justh család őse) nevét. Más adatokból tudjuk, hogy az akcióban rajtuk kívül szerepet játszott Pálóci László országbíró, Rozgonyi János erdélyi vajda (a Szilágyi testvérek volt sógora) és testvérei, Rénold és Osvát székely ispánok, Jan Giskra, valamint Cilléi két volt familiárisa: Turóci Benedek és Lamberger Frigyes is.