Kubinyi András: Mátyás király - Tudomány-Egyetem (Budapest, 2001)
A király családja és rokonsága
13 A király családja és rokonsága Giskra - magát V. László főkapitányának nevezve - gyakorlatilag önálló fejedelemséget hozott létre, melyet Hunyadinak végül is nem sikerült levernie. Szlavóniában V. László közeli rokonai, a Cillei grófok voltak az urak, s ők egyben rokonságban álltak Brankovic György szerb despotával is, akinek magyarországi birtokai tekintélyes részét Hunyadi már 1444- ben megszerezte. V. László és Cilléi rokonságához tartozott még a nádor, Garai László is. Végül az osztrák és a cseh rendek vezetőivel, Ulrich Eizingerrel és Podjebrád Györggyel szövetkezve - V. László örökösödés jogán Ausztria főhercege és cseh király is volt - sikerült a fiatal királyt III. Frigyes császár „védőőrizetéből" kivenni. Kompromisszumos megoldás jött létre, melynek értelmében 1452 végén Hunyadi lemondott a kormányzóságról, és átadta a hatalmat a királynak. Az pedig 1453 elején kinevezte Magyarország főkapitányává és a királyi jövedelmek kezelőjévé, valamint Beszterce örökös grófjává. Ilyen örökös arisztokrata cím nem volt addig Magyarországon, ezzel a volt kormányzó rangban a legelőkelőbb lett. (Néhány nyugati határszéli, illetve horvát arisztokrata család ugyan már régóta használt grófi címet, mint a Szentgyörgyi és Bazini, vagy a Frangepán, de ez külföldi hatásra történt, és itthon nem biztosított számukra előjogokat. A besztercei grófi cím ettől eltért.) Főkapitányként és a királyi jövedelmek kezelőjeként Hunyadi gyakorlatilag megőrizte korábbi hatalmát. A volt kormányzó 1456-ban legyőzte a Nándorfehérvárt ostromló II. Mehmed szultánt, ami csak növelte már nemzetközivé vált hírnevét, ugyanakkor figyelmeztetést jelentett a török felé: Magyarország nem könnyű préda. Győzelme után néhány héttel azonban a főkapitány meghalt, s ez új politikai helyzetet teremtett. Hunyadi János 1428-1430 táján nősülhetett. Felesége, Szilágyi Erzsébet tekintélyes nemesi családból származott: Szilágyi Bernolt László és Bellyéni (vagy Bellyei) Katalin leánya volt. (A Bernolt nevet később már nem használták.) Szilágyi László 1403-ban tűnt fel mint Maróti János macsói bán familiárisa. Mivel urával együtt Zsigmond oldalára állt Nápolyi László ellenkirály ellen, a király Bodrog megyei birtokokat adott neki. Ezekben a birtokokban osztályos atyafiaknak fogadta öt fiútestvérét, valamint egy unokatestvérét is. Bár közülük egyesek később is előfordulnak az oklevelekben, leszármazottaik utóbb nem tűnnek fel, nem játszanak szerepet. Szilágyi László a Maróti-familiárissággal - és a birtokadománnyal végleg a Délvidékre került. Családja eredetéről csak annyit tudunk, hogy a Szilágyságból származik. Szilágyi László 1405-1408 között (Vojk-) Keresztúri Garázda Miklóssal együtt szreberniki várnagy volt, közösen királyi birtokadományokban is részesültek, így 1407-ben az erdélyi Doboka és Fehér megyék