Abay (Neubauer) Gyula: Oeconomia aeterna. Egy új tudományág megalapozása (Budapest, 2016)
X. fejezet. A nagy per: szociális igazságosság és emberi haladás
292 X. fejezet történelmében a szláv kérdés szerephez nem jutott. Az augsburgi vereség megszüntette a magyarok nyugati portyázásait, ezzel letelepedésükhöz járulva hozzá; a tatárjárás országpusztítása pedig csak egy évre korlátozódott. Az országrendezés feudális alapon három rendben történt; trónvillongások, főurak és köznemesek egymással való harcai töltöttek ki egy fél évezredet, s csak 1514- ben tört ki egy elemi erejű parasztlázadás, amelyet véres kegyetlenséggel fojtottak el. A következmény az volt, hogy amíg 1456-ban a három éve Bizáncot megvívó győzelemittas török sereget még leverték Nándorfehérvárnál, a mai Belgrádnál, tizenkét évvel a parasztlázadás után 1526-ban, megsemmisítő vereséget szenvedtek el a törököktől Mohácsnál. Ez az országnak három részre, a Habsburgok uralta Felvidékre, a török hódoltságra és az erdélyi fejedelemségre való szétesését okozta, a legnagyobb, leglakottabb, legmagyarabb sík vidékű harmadrészt közel két évszázados török hódoltság alá juttatva. Amikor a török hódoltság megszűnt, az előtte 86%-ban magyar népességű ország már csak 45%-ban maradt magyar 1720-ban és a Nyugat-Európából rákövetkező betelepítések után 1790-ben 39%-ban. A párizsi forradalmak hatása alatt és a bécsi forradalmat két nappal követő 1848. évi magyar forradalom meghozta a jobbágyfelszabadítást és a reformtörvények királyi felfüggesztésével kirobbantott és az osztrák császári seregek ellen diadalmasan megvívott szabadságharcnak az orosz cári csapatok és a nemzetiségek segítségével való leverésével végződött; de az 1849-től 1867-ig tartó 18 évi osztrák császári abszolutizmus végrehajtotta a jobbágyfelszabadítást és lefektette a nyugati államiság alapjait. Az osztrák seregeknek 1859-ben a franciáktól, 1866-ban a poroszoktól elszenvedett veresége és az olasz tartományok elvesztése 1867-ben megérlelte a Habsburg-uralkodóházzal és az Ausztriával való kiegyezést. Nagy gazdasági fejlődésen ment ugyan keresztül az ország a következő fél évszázadban, sőt a nemzetiségi lakosok is nagy arányokban elmagyarosodtak, de mindkét irányzat megerősödhetett volna, ha a függetlenségi ellenzék a kiegyezési szabadelvű párttal szemben felülkerekedhetett volna. Ez először és egyedül 1906-ban következett be a tulipánmozgalom16 jegyében, de egy koalíciós kompromisszumban annál inkább ellaposodott, mert az általános választójogot, a földreformot (telepítést) és a nemzetiségi kérdést megoldani nem tudta. így szakadt rá az országra az első világháborúban elszenvedett vereség az országterület feldarabolásával a dualisztikus monarchia megszüntetésének és a magyar nemzetiségű népesség egyharmada elszakításának kíséretében is. A háborús vereséget három forradalom követte; az 1918. évi október végi polgári és az 1919- es márciusi proletárforradalom még a földreformot sem oldotta meg, az 1919. augusztusi ellenforradalom pedig elismerten a háború előtti állapotra akart visszatérni. Az általános választójog ugyan átmenetileg megvalósult, de az 16 Az önálló magyar ipar pártolása érdekében indított propaganda; 1906. március 23-án alakult meg a Tulipán Szövetség.