Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 1. A - K - Új filmlexikon 1. (Budapest, 1971)
D
Dobozi 261 dokumentumfilm Hitler gyermekei (1943), Bajtársi ajánlat (1944), Vissza Bataanra! (1945), Gyilkosság a gyönyöröm (1945), Az idők végezetéig (1946), így jól emlékezve (1947, angol), Kereszttűz (1947), Megszállottság (1948, angol), Felhőkarcolók árnyékában (1949—50, angol), Lázadás (1952), Az orvlövész (1952), Nyolc vasember (1952), A bűvész (1953, izraeli), Törött lándzsa (1954), A Caine lázadói (1954), Amerika legnagyobb énekese (1955, rövid), Az ügy vége (1955), A szerencse katonája (1955), Az Isten bal keze (1955), A hegység (1956), A fűzfák országa (1957), Oroszlánkölykök (1957), Warlock (1959), A kék angyal (1959, II. verzió), Séta a járdaszélen (1961), A kelletlen angyal (1962, USA), Közéleti karrier (1963), Ahol a szerelem elmúlt (1964), Az útitáskás (1964), Káprázat (1965), Alvarez Kelly (1966), Az anziói partraszállás (1967, USA—olasz), Shalako (1968, USA—angol). Dobozi Imre (1917— ): író, kétszeres József Attila-díjas, Kossuth-díjas. Válón született. Tisztviselőként kereste kenyerét, s közben versei, elbeszélései jelentek meg a lapokban. 1947-ben lett újságíró, a Szabad Föld, majd a Szabad Nép munkatársa, 1961 — 63 között az Elet és Irodalom főszerkesztője. Több regénye és elbeszéléskötete jelent meg, három drámáját (Szélvihar, 1958; Holnap folytatjuk, 1963; Eljött a tavasz, 1968) bemutatták a fővárosi színházak. 1959-től ír rendszeresebben a film számára. Keleti Márton munkatársa. Nagy hatású, friss korrajza az ellenforradalomról szóló Tegnap és a Virrad. A legnagyobb közönségsikert A tizedes meg a többiek c. vígjátéki történetével aratta. Jeles publicista, 1959 óta a Magyar írók Szövetsége titkára. — I. f.: Tegnap (1959), Virrad (i960), Zápor (i960), Hattyúdal (1963), Váltás (1964, tv-film), Az idegen ember (1964, tv-film), Két találkozás (1965, tv-film), A tizedes meg a többiek (1965), Egy nap a paradicsomban (1967, tv-film), Kedd, szerda, csütörtök (1970, tv-film), Szemtől szembe (1970). Dobronravov, Borisz (1896 — 1949): szovjet színész, a SZU népművésze. Moszkvában született. A moszkvai egyetem matematikai fakultásán tanult, majd átpártolt a színi mesterséghez. 1924-től a Moszkvai Művész Színház tagja volt. A nagy hírű együttesben is kitűnt jellemábrázoló képességével, szerepeinek aprólékos kidolgozásával. 1920-Ъап szerepelt először egy agitációs filmben, majd hosszabb szünet után 1931-Ъеп. Közismert alakítása M. Solohov Új barázdát szánt az eke c. regényének első filmváltozatában Davidov alakja. Moszkvában halt meg. Leánya J. Dobronravova színésznő, fia F. Dobronravov operatőr. — I. f.: Házi agitátor (1920), Vihar (1931), Pétervári éjszakák (1934), Aerograd (1935) , Arisztokraták (1936), Igazi elvtársak (1936) , Feltört ugar — Új barázdát szánt az eke (1939), Az ezerarcú hős (1945), A színpad mesterei (1946, dokumentum), Professzor úr, válasszon! (1947), Egy igaz ember (1948), A sztálingrádi csata, I. rész (1949). Dobronravov, Fjodor (1921— ): szovjet operatőr. 1950-ben végzett a Filmművészeti Főiskolán (VGIK) és a MOSZFILM stúdió munkatársa lett. Édesapja B. Dobronravov színész, húga J. Dobronravova színésznő. A. Alovval, V. Naumovval, K. Vojnovval, s főként Sz. Szamszonovval dolgozik együtt. Formagazdag, egyéni látásmódú művész. — I. f.: A nyikitini botanikus kertben (1952, rövid, E. Szaveljevával), Ünnepi esten (1954, E. Szaveljevával), A léha asszony (1955, V. Monahovval), A kirakat mögött (1955, V. Monahovval), Hajsza (1957), A szél (1958), Kér Ogli (i960), Idegen levéltárca (1961, rövid játék), A szabadságidő elrepül (1961), Váratlan találkozás (1962), A három nővér (1964), Főzet (1965), Bosszúállók (1966), A bosszúállók újabb kalandjai (1968), Az örökkévalóság száműzöttei (1970). Dobronravova, Je Jena (1932— ): szovjet színésznő. Moszkvában született. B. Dobronravovnak, a Művész Színház egykori neves színészének leánya és F. Dobronravov operatőr testvére. 1954-ben végzett a Scsukin-színiiskolán és a Vahtangov Színház tagja lett. Ugyanebben az évben V. Kocsetov A Zsurbin család c. regénye filmváltozatában lépett először a felvevőgép elé. Elhitető erejű, rokonszenves drámai hősnő. — I. f.: A Zsurbin család (1954), 300 éve (1956), Kigyúlnak a fények (1958), Az aranyvonat (1959), Holnapi gondok (1963), Munkáslakótclep (1965), A hajók a kikötőben robbannak (1966), Pajzs és kard, 1—2. rész; Berlinből jelentkezem, 3—4. rész (1967—68), Emberöléssel vádolva (1969), Mérnök veszélyes küldetésben (1969), Kabuli küldetés, 1—2. rész (1970). dokumentumfilm: különböző események valósághű, krónikaszerű megjelenítése. Hitelét nem a művészi általánosítás, hanem a be-