Agárdi Péter: Rendiség és esztétikum. Gyöngyösi István költői világképe - Irodalomtörténeti füzetek 78. (Budapest, 1972)

Bevezetés

Bevezetés Nem Gyöngyösi-monográfiát, sokkal inkább polémikus könyvtanulmányt, vitairatot kap kézhez az olvasó. Keve­sebb is, több is e tanulmány — a szerző szándéka szerint — egy hagyományos típusú kismonográfiánál. Kevesebb, mert számos fontos, nélkülözhetetlen kérdésre, életrajzi, filológiai stb. problémára, melyek az életmű viszonylag teljes felmérése szempontjából döntőek, nem térhetünk ki. De talán valamelyest túl is lépünk a Gyöngyösi-művek világán, az ezen belül felvetett kérdések — úgy érezzük — egész XVII XVIII. századi irodalmunknak A lontos kér­dései. Tudatosan sarkítva, olykor leegyszerűsítve és ki­élezve irányítjuk rá a figyelmet ezekre a problémákra (pl. a Gyöngyösi és Zrínyi művészete közti módszerbeli különbségek jellege és társadalmi háttere) annak tudatá­ban, hogy egy ennél sokkal összetettebb, árnyaltabb elem­zésnek kell majd ezt a munkát követnie, ha a történeti igazság s nem a prekoncepciók iránt akarunk elkötelezet­tek lenni. A régi magyar irodalom kutatásának tovább­fejlesztésében azonban már így is termékeny lehet azoknak az eszmetörténeti és esztétikai szempontoknak az alkal­mazása, melyekkel — ha mégoly kezdetlegesen — az aláb­biakban kísérletet tettünk. Kétségtelen, hogy a teljes bizonyításhoz komplex mű­elemzések nélkül lehetetlen eljutni. Ezzel azonban adós marad tanulmányunk, csupán néhány vonatkozást ragad ki az egyes műalkotások világképének analízisekor. Pedig Gyöngyösi nemesi-rendi szemléletének és a dekoratív allegori­­zálás módszerének szükségszerű összefüggését csakis egy konk­rét poétikai elemzéssorozat bizonyíthatná (és árnyalhatná). 5

Next