Agárdi Péter: Rendiség és esztétikum. Gyöngyösi István költői világképe - Irodalomtörténeti füzetek 78. (Budapest, 1972)
Bevezetés
Bevezetés Nem Gyöngyösi-monográfiát, sokkal inkább polémikus könyvtanulmányt, vitairatot kap kézhez az olvasó. Kevesebb is, több is e tanulmány — a szerző szándéka szerint — egy hagyományos típusú kismonográfiánál. Kevesebb, mert számos fontos, nélkülözhetetlen kérdésre, életrajzi, filológiai stb. problémára, melyek az életmű viszonylag teljes felmérése szempontjából döntőek, nem térhetünk ki. De talán valamelyest túl is lépünk a Gyöngyösi-művek világán, az ezen belül felvetett kérdések — úgy érezzük — egész XVII XVIII. századi irodalmunknak A lontos kérdései. Tudatosan sarkítva, olykor leegyszerűsítve és kiélezve irányítjuk rá a figyelmet ezekre a problémákra (pl. a Gyöngyösi és Zrínyi művészete közti módszerbeli különbségek jellege és társadalmi háttere) annak tudatában, hogy egy ennél sokkal összetettebb, árnyaltabb elemzésnek kell majd ezt a munkát követnie, ha a történeti igazság s nem a prekoncepciók iránt akarunk elkötelezettek lenni. A régi magyar irodalom kutatásának továbbfejlesztésében azonban már így is termékeny lehet azoknak az eszmetörténeti és esztétikai szempontoknak az alkalmazása, melyekkel — ha mégoly kezdetlegesen — az alábbiakban kísérletet tettünk. Kétségtelen, hogy a teljes bizonyításhoz komplex műelemzések nélkül lehetetlen eljutni. Ezzel azonban adós marad tanulmányunk, csupán néhány vonatkozást ragad ki az egyes műalkotások világképének analízisekor. Pedig Gyöngyösi nemesi-rendi szemléletének és a dekoratív allegorizálás módszerének szükségszerű összefüggését csakis egy konkrét poétikai elemzéssorozat bizonyíthatná (és árnyalhatná). 5