Andrássy István: Gyűrűsférgek 1. Annelida 1. - Magyarország állatvilága - Fauna Hungariae 7. (Budapest, 1955)
VIII. ÁLLATTÖRZS ANNELIDA — GYŰRŰSFÉRGEK Irta ANDRÁSSY ISTVÁN A gyűrűsférgek az általánosan »féregszerű«-nek mondott állatok legfejlettebb képviselői. Testük többnyire megnyúlt, hengeres. A test szelvényezettsége tökéletes formában először náluk jelentkezik az állatvilág fejlődéstörténeti rendszerében. A szelvényezettség (metameria) külső és belső ; ez azt jelenti, hogy egyes szerveik mind belsőleg, mind külsőleg megismétlődve — szelvényesen — jelentkeznek. Külső szelvényezettséget mutat a köztakaró (gyűrűk és barázdák alakjában) és a párosán elhelyezkedő testfüggelékek (serték, sertelábak, kopoltyúk, tapogatók). Belsőleg szelvényesen tagoltak a testüreg, a bélcsatorna, a keringési, kiválasztó- és ivarszervek, valamint az idegrendszer. A gyűrűsférgek egyes csoportjainak szelvényezettsége különböző kialakulású, és nem mindig típusos. A testfalat a kutikulával borított bőrizomtömlő alkotja, amelyben sima izomelemek helyezkednek el. Testüregük másodlagos (deuterocoeloma), harántválaszfalak tagolják. Bélcsatornájuk egyenes lefutású cső, elülső felén gyakran gyomorszerű tágulat van. Száj- és végbélnyílásuk rendesen a test két ellenkező csúcsán található. A szájüreg gyakran fogakkal, állkapcsokkal van felszerelve, testvégükön pedig néha tapadókorong található. Keringési rendszerük zárt, erősen szelvényezett. Vérük piros, színtelen vagy más színű. Lélegzőszerveik kopoltyúk ; ezek hiányában a gázcsere az erekkel dúsan behálózott köztakarón át megy végbe. Kiválasztószerveik általában vesécskék (metanephridium), ezek szelvényesen elhelyezkedő csillós tölcsérekből és kivezetőcsatornákból állanak. Idegrendszerük fejlett, az agydúcból és az erősen szelvényezett, hosszanti és harántágakból és dúcokból összetett hasdúcláncból áll. Érzékszerveik lehetnek fényérző pigmentfoltok, tapogatók, kémiai érzőszervek. Ivarszerveik többnyire igen bonyolult felépítésűek, szintén szelvényesek. Váltivarúak vagy hímnősek. Sok csoportban az ivartalan szaporodás (osztódás) is ismeretes. A tengeriek általában átalakulással (koszorúslárva), a többiek rendszerint közvetlenül fejlődnek. Változatos felépítésű, eltérő nagyságú és életmódú állatok. Többségük tengeri, de szép számmal találhatók közöttük édesvízi és szárazföldi fajok is, mint amilyenek a nálunk is élő, közismert kevéssertéjűek (giliszták) és a piócák. A gyűrűsférgeknek 4 osztályát különböztetjük meg : Archiannelida (ősgyűrűsférg e k), Chaetopoda (sertelábúak), Hirudinoidea (nadályok vagy piócák) és Echiuroidea (ormányosférgek). Az első és negyedik osztály képviselői csaknem valamennyien tengeriek, minket közelebbről tehát csak a sertelábúak és a piócák érdekelnek, ezért az alábbi határozókulcsba is csak ezt a két osztályt vettük fel. 1 III.10