Bajomi-Lázár Péter (szerk.): Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig - Erasmus könyvek (Budapest, 2005)
Bajomi-Lázár Ervin: Médiapolitika
MÉDIAPOLITIKA 41 tulajdonosa lett az MSZP-hez közel álló József Attila Alapítvány is (Juhász, 2003: 92; Ószabó-Vajda, 2001: 122; Juhász, 2004: 66). Az 1998-ban hivatalba lépett, Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett kormány ugyancsak beavatkozott a nyomtatott sajtó tulajdonviszonyaiba. 1998 őszén bezárta a Postabank két liberális lapját, a Magyar Narancsot és a Kurírt,21 majd 2000 tavaszán egy erős jobboldali-konzervatív minőségi napilap megteremtésének reményében egybeolvasztotta a Napi Magyarországot és a Magyar Nemzetet. A Sportfogadás című melléklet is az ezután Magyar Nemzet címen megjelenő, Liszkay Gábor főszerkesztő többségi tulajdonába került lap birtokába jutott. A szerencsejáték-melléklet csatolásával a kormányzat szándéka a lap olvasottságának fellendítése volt (Kaposi, 2001: 24; Juhász, 2003: 92). Az Orbán-kormány beavatkozott a közszolgálati médiumok tulajdonviszonyaiba is, amikor a - formálisan ellenzéki, de a kormánynyal gyakran együtt szavazó - MIÉP-pel együttműködve 1999 februárjában, illetve 2000 februárjában és márciusában megakadályozta, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió tulajdonosi jogokat gyakorló testületéi, a kuratóriumok elnökségébe az ellenzéki pártok is delegáljanak jelölteket. így „csonka" — csak kormánypárti delegáltakból álló - kuratóriumi elnökségek jöttek létre. A 2002-ben hatalomra került, előbb Medgyessy Péter, majd 2004 augusztusa után Gyurcsány Ferenc által vezetett koalíciós kormány - megrendítendő a vele szemben igen kritikus Magyar Nemzet anyagi bázisát - a Sportfogadást leválasztotta a lapról, és a Nemzeti Sporthoz csatolta. A kormány a Szabad Földet is új tulajdonoshoz, a Szabad Lap Kft.-hez juttatta. A tulajdonosváltás után a lap feladta a kormányzattal szemben kritikus álláspontját (Juhász, 2003: 93; Juhász, 2004: 66). Az egymást követő kormányok azzal is beavatkoztak a sajtópiaci tulajdonviszonyokba, hogy olyan alapítványokat hoztak létre, amelyek látszólag függetlenek voltak a regnáló koalíciós erőktől, ténylegesen azonban szoros kapcsolatokat ápoltak velük. A Népszabadság résztulajdonosa, a Szabad Sajtó Alapítvány például az MSZP-hez állt közel, a Heti Válasz című hetilapot kiadó Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványt pedig az Orbánkormány hozta létre. Emellett a politikai pártoknak megvoltak a maguk hivatalos vagy félhivatalos - heti, kétheti vagy havi rendszerességgel kiadott - orgánumai is: az SZDSZ-hez az immár legálisan nyomott Beszélő állt közel, az FKgP a Kis Újságot adta ki, a Fidesz előbb a Magyar Narancs, majd a Heti Válasz című he-21 A Magyar Narancs korábbi szerkesztősége egy ideig MaNcs címen jelentette meg a lapot, majd visszanyerte az eredeti cím használati jogát.