Balázs György: A kutatás története I. Tudományos diákkörök. A beton és vasbeton kutatása - Beton és vasbeton 5. (Budapest, 2004)
22. Kutatások a II. világháború után
Sikeresen alkalmazták az Epofur bevonatot a veszélyes hulladékok mintegy 10 éves tárolására szolgáló, 3 m3 térfogatú, előre gyártott vasbeton zárvány elemek belső felületének korrózióvédelmére. A zárványelemeket a Mélyépterv tervezte és BVM Budapesti Gyára gyártotta a MÁV záhonyi átrakó pályaudvara számára. Az Epofur- eljár ás az 1988. évi Hungarokorr Kiállítás korrózióvédelmi pályázatán az építési és városfejlesztési miniszter nagydíjában, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter különdíjában részesült, és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elismerő oklevelét kapta. 22.3. A Közlekedéstudományi Intézet E fejezet összeállításához az Útügyi Kutató Intézet tíz éve (1965), az Útügyi Kutató Intézet történetéről [ Vásárhelyi B. (1988), Gáspár L. (1999), Boromisza T. (1992)] c. közleményeket, valamint ifj. dr. Gáspár László tagozatvezető által rendelkezésemre bocsátott anyagot használtam fel, amelynek az összeállításában dr. Karsainé Lukács Katalin tud. munkatárs működött közre. 22.3.1. A Közlekedéstudományi Intézet kialakulása [Gáspár L. (1999)] A Közlekedéstudományi Intézet Rt. 1998. október 14-15-én ünnepelte 60. születésnapját. Ebből látható, hogy az Intézet eredetét az Országos Automobilkísérleti Állomás 1938. évi megalakulásától számítja. Az Állomás fő tevékenysége az 1938-44 közötti időben a járművek vizsgálata és minősítése volt. Az 1945-53 közötti időszakban a kutatás-fejlesztés került előtérbe. Ezért a dr. Vér Tibor, Streihammer Antal, dr. Komondy Zoltán, majd Prohászka László által vezetett Állomás nevét 1953-ban Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézetre (ATUKI) változtatták. Az ATUKI-ban - Prohászka László vezetésével - az ipari jellegű feladat ellátása mellett a gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos műszaki-gazdasági problémák megoldása került előtérbe. Még előzményként megemlítem, hogy az UKI alapítását megelőzően 1909-től működött a Fővárosi Kátrányozó és Bitumenező telep, majd 1934-től a Fővárosi Útügyi Intézet. Megindultak a kezdeményezések az Útügyi Kutató Intézet létesítése irányában. A Közlekedésügyi Minisztérium IX. 1. Útosztály 1953. évi javaslatában abból indult ki, hogy „az ötéves terv során 1000 km hosszú útvonalat korszerűsítünk, ill. portalanítunk, 700 km hosszú új aszfalt-, ill. betonutat, valamint 1200 km makadámutat, azaz összesen mintegy 3000 km hosszú utat építünk. A következő ötéves tervben a fejlődés még erőteljesebb lesz.” Ugyanakkor jelenleg az útügyi problémák a célt szolgáló tudományos intézet nélkül sokrétűségük miatt csak kis részben és különböző intézmények keretében kerülnek - nem kielégítő módon -188