Balázs György: Beton és vasbeton IV. Az oktatás története (Budapest, 2001)
18. A beton és a vasbeton oktatása a főiskolákon
A technikum - átmenetileg - Budapesten kezdte meg működését 1962 őszén levelező tagozaton. Kötődése az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz kezdettől kitűnő volt. Első megbízott igazgatója Vukováry Attila, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezető mérnöke lett. 1963 őszén Baján folytatták az oktatást. A nappali tagozaton is indítottak képzést a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási, valamint a Vízellátás és Csatornázási Szakon. A levelező hallgatóknak egy ideig - Budapesten és Szolnokon is tartottak konzultációt. 1963. szeptember 1-jétől Czédli György vízépítő mérnök lett az igazgató. Igyekezett a vízügy kiváló szakembereit bevonni az oktatásba (pl. dr. Kertai Ede, dr. Wisnovszky Iván, Szőnyi Ferenc), még ha óraadóként is. Az új iskolaépület 1965-ben készült el, addig különböző (rendszerint vízügyi) intézmények adtak helyet az oktatásnak. 1968-ban megkezdték új, különálló kollégium építését. 1969-ben az OVH engedélyezte Ersekcsanádon, a Duna partján vízmérő telep építését. Az OVH és Baja város tanácsa segített megoldani a Bajára telepített oktatók lakásgondjait is. A technikum sorsa fő vonalaiban továbbiakban a következőképpen alakult: a) A kormány 1970. évi 1033/70. (VIII. 7.) rendeletével megszüntette a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumot és az iskola az 1970/71. tanévtől a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karaként működött tovább. Megszűnt az iskola önállósága. Újabb és újabb tervek születtek a főiskolai kar fejlesztésére, de az építkezések lelassultak, az elgondolások rendre nem valósultak meg. b) Újabb fordulatot hozott a minisztertanács 1978. évi határozata, amely hatálytalanította a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karról szóló határozatát és 1979. január l-jétől a Pollack Mihály Műszaki Főiskola bajai oktatási egységeként (Vízgazdálkodási Intézet, Vízgazdálkodási Kar) működött tovább. Az 1993 szeptemberétől az 1993. évi LXXX. sz. felsőoktatási törvény szerint a sikeres záróvizsgát tett hallgatók mérnöki diplomát kapnak. c) Végül 1995. július 1-jétől Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultása lett. Azóta csak bajai kötődése van. A többszöri átszervezés, eseti bizonytalanságok, feszültségek nyilván befolyásolták a főiskola életét, az oktató-nevelő munka eredményességét alapvetően nem befolyásolták. A főiskola szakmai és közéleti eredményeit felsőbb szervek több esetben ismerték el kitüntető oklevéllel. Fontos eseménynek tekintik 1982. március 18-át, amikor iskolazászlót és emblémát avattak. A zászlót a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat adományozta. „A zászló egyik oldalán vörös mezőben, középen a PMMF emblémájára épített, a kék különböző árnyalataival - a modern grafika eszközeivel - víztornyával és hullámaival a szakmát, a hivatást szimbolizálva a Vízgazdálkodási Intézet emblémája található.” Az oktatás nappali és levelező tagozaton folyt. Vízgazdálkodási szaktechnikusokat, majd üzemmérnököket képeztek az egész ország területére. 1970-80. között műszaki oktatók képzése is folyt. A hallgatók többsége családja révén kötődik a vízhez. A kapcsolódó vállalatok, szervezetek jelentős számban adtak ösztöndíjat. 862