Benda Kálmán (szerk.): Magyarország történeti kronológiája 1. A kezdetektől 1526-ig - Magyarország történeti kronológiája 1. (Budapest, 1983)
IV. A középkori magyar állam virágzása és bukása, 1301-1526
1456. november 9.—1458. január 24. lemvilágról nyújtanak részletes és főleg Újlak tágabb környékére vonatkozó tájékoztatást. Kapisztrán Jánost majdnem 300 év múlva. 1724-ben szentté avatják.) november 9. Hunyadi László és hívei Nándorfehérváron felkoncolják Ciliéi Ulri-1457 kot. (A király a Hunyadi-párt hatalmába kerül.) december V. László Temesvárott Hunyadi Lászlóra ruházza a főkapitányi tisztet, és Ciliéi megöléséért esküvel bántatlanságot ígér számára. március 14. V. László Budán elfogatja Hunyadi Lászlót, öccsét, Mátyást, Vitéz János váradi püspököt és másokat. Garai László nádor, Újlaki Miklós erdélyi vajda és a többi országnagy felségsértés és hűtlenség címén halálra ítéli őket. március 16. Hunyadi Lászlót lefejezik a budai Szent György téren. (A többi halálos ítéletet nem hajtják végre. Vitéz János váradi püspököt Szécsi Dénes bíboros esztergomi érsek mintegy két hónapig Esztergomban őrizteti.) április—szeptember A király és a Hunyadipárt hívei között polgárháború dúl. Az utóbbiak vezetői Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet és sógora, Szilágyi Mihály nándorfehérvári kapitány, április 21. V. László Újlaki Miklós erdélyi vajdát és Giskra Jánost a Szilágyi Mihály elleni hadjárat főkapitányává nevezi ki. június eleje V. László Magyarországról Bécsbe távozik. Fogolyként magával viszi Hunyadi Mátyást. (A király ősszel a fogoly Mátyással Prágába megy.) szeptember 22. körül Az országnagyok győri gyűlésükön a belső rend helyreállításáról tárgyalnak. November 1-ére országgyűlést tűznek ki Pestre. (Nem tartják meg.) november 23. V. László bubópestisben 17 éves korában meghal Prágában, december Az esztergomi fogságból kiszabadult Vitéz János váradi püspök, titkos kancellár Prágában megállapodik Podjebrád György cseh kormányzóval a fogoly Hunyadi Mátyás kiadatásáról, továbbá Mátyás és Podjebrád Katalin, a kormányzó leánya eljegyzéséről. 1457—1458 A pozsonyi harmincad egyévi számadása szerint az ország nyugatra irányuló kivitelét elsősorban nemesfém és élőállat, a behozatalát pedig iparcikkek — 75 %-ban textíliák, zömében posztók képezik. 1458 januar eleje Országgyűlés kezdődik Pesten a Rákosmezőn. (Törvénycikkek -*• január 24. után) január 12. Szilágyi Mihály és Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet Szegeden egyezséget köt Garai László nádorral és feleségével, Alexandra tescheni hercegnővel, Hunyadi Mátyás királlyá választása és Garai Annával kötendő házassága ügyében. (A házasság tervét Hunyadi Mátyás és Podjebrád Katalin eljegyzése meghiúsítja.) január 20. Szilágyi Mihály mintegy 15 ezres sereg élén megérkezik a pesti (rákosi) királyválasztó országgyűlésre, január 23. Szilágyi Mihály biztosítja a Budán tanácskozó főpapokat és bárókat, hogy Hunyadi Mátyás nem fog bosszút állni bátyja, Hunyadi László gyilkosain, mire a főpapok és főurak megegyeznek királlyá választásában, január 24. A főpapok és főurak döntéséről értesülő köznemesek a Duna jegén Hunyadi Mátyást királlyá kiáltják ki. 18 273