Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 2. L-R - Magyar irodalmi lexikon 2. (Budapest, 1965)
M
MŰN ЗО8 (Rothe Fahne, Új Szó). Egy év múlva álnéven hazajött, részt vett az illegális kommunista mozgalomban és kapcsolatba került a 100%-kal. 1931-ben baloldali magatartása miatt kizárták a szakszervezetből és csak 1945-ben vették vissza. József Attila, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Hárs László, Tihanyi Ernő, Zelk Zoltán, Lukács Imre és mások versesköteteit jelentette meg, továbbá az Új Európa Könyvtár Tudományos kiadványait és az Európa-regényeket. A Szabad írás c. lap szerkesztője volt. József Attilával együtt állt a bíróság előtt 1931-ben a Döntsd a tőkét, ne siránkozz c. kötet miatt, és számos esetben sújtotta pénzbüntetés, börtön. Jelenleg Bp.-en él, nyugdíjas. Müncheni kódex: a Huszita Biblia magyar nyelvű fordításának legkorábban elkészült része. A négy evangéliumot tartalmazza. A moldovai Tatrosban (maTrotu^) másolta Németi György r466-ban, bizonyára az ottani magyar huszita gyülekezet használatára. Eredetileg a délvidéki huszita gyülekezetek istentiszteletein olvasták fel az egyes részeket, az alkalomnak megfelelően. Az elején levő kalendárium ún. „naptárkereke” 1416-tól 1435-ig terjed; kezdeti időpontja adja meg a fordítás keletkezésének megközelítő idejét. A 16. sz. közepén egy német tudós birtokában volt, s innen került a müncheni udvari könyvtárba. Szövegét Jászay Pál másolta le először, s A Müncheni kódex egy oldala ezért Jászay-kódexnek is nevezik. — Nyolc hártya- és 116 papírlevélből áll. Kiadásai: Döbrentei Gábor: Régi magyar nyelvemlékek (III. köt., 1842); Volf György: Nyelvemléktár (I. köt., 1874); Der Münchener Kodex (I. köt., kiadta: Julius von Farkas és Décsi Gyula, Göttinga, 1958; fakszimile). — írod. Sándor József: Magyar Nyelv, Г892; Horváth Cyrill: Huszita emlékeink (ItK, 1896); Szily Kálmán: Tamás és Bálint a Biblia első magyar fordítói (Magyar Nyelv, 1911); Mészöly Gedeon: Magyar Nyelv, 1913; Mészöly Gedeon: Legrégibb bibliafordítóinkról (Magyar Nyelv, 1917); Tímár Kálmán: Premontrei kódexek (Г924); Gálos Rezső: Legrégibb bibliafordításunk (1926); Waldapfel József: Legrégibb bibliai ordításunk (ItK, 1927); Kardos Tibor: A huszita mozgalom magyar bibliája (1931); Kardos Tibor: A Huszita Biblia keletkezése (1953); Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora (1955); Szabó Dénes: A magyar nyelvemlékek (bibliográfiával, 1959). műnépdal: ismert szerzőtől származó, a népdal tartalmi és formai sajátságait tudatosan utánzó lírai vers. Nálunk különösen a 19. sz. első felében, a népiesség térhódítása idején írtak sok ~t. Vitkovics Mihály és Kisfaludy Károly ~ai valójában inkább népies helyzetdalok, s ezt a változatot képviselik a műfaj legtermékenyebb magyar művelőjének, Czuczor Gergelynek ■~ai is. Kölcsey Ferenc viszont a maga egyéni mondanivalóinak a népdal formanyelvén való kifejezésére törekedett. Vörösmarty Mihály a zsáner-népdal és a népies zsánerkép válfajához fordult különös előszeretettel. Erdélyi János, Kriza János és Szentiváni Mihály ^ai bensőséges, őszinte hangvételükkel már Petőfi költészetét készítik elő. Petőfi újszerű, plebejusi attitűdöt érvényesítő maiban, melyeket pályájának első szakaszán írt, szétválaszthatatlan egységbe forr össze a személyes líraiság és a teljes azonosulás a nép érzésvilágával, szemléletével. Az 1850-es évekbeli „petőfieskedők” (Lisznyai Kálmán, Szelestey László stb.) és még inkább a századvégi álnépies költők (Pósa Lajos, Szabolcska Mihály stb.) hamis idillizmust árasztó, érzelgős ~ai már a műfaj végső hanyatlásáról, elsekélyesedéséről tanúskodnak. Művelt Nép : kultúrpolitikai folyóiratok. I. a Munkás Kultúrszövetség Országos Központjának kiadásában indult 1947 júl.ában. 1948 máj.-ában szűnt meg. Fejér István szerkesztésében, havonta kétszer