Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 2. L-R - Magyar irodalmi lexikon 2. (Budapest, 1965)
R
ROM 624 Römer Flóris Ferenc magyaros ruhában tekintetét, s a kapitalizmus szürke, művé- szakaszra is. — A ~ mindkét — aktív és szetellenes világából egy emberibb jövő v. passzív — irányára jellemző közös vonás éppen a forradalmi cselekvés felé keresett — minthogy az egész irányzat forradalmi kiutat. Ez a törekvés jellemzi az angol ~ alapja a francia forradalom által felszabadímásodik nemzedékét, Shelleyt, a természet tott polgári individualizmus — az egyéniség és a szabadság énekesét, akit a meginduló kultusza és a művészi szabadság hirdetése, munkásmozgalom is megihletett, Byront, A műalkotás legfőbb ihletői a romantikuaki a nagyra törő, haladó ember és a fórra- sok szerint a képzelet, az érzelemvilág, a dalom bukasa utáni reakciós kor ellentétét szenvedély. Az egyéniség fokozott átélése fejezte ki tragikus, de a bukásban is törhe- az író szubjektivizmusában, vallomástetlen,,romantikus titán”-alakjaiban, Keats- igényében is megnyilatkozik. Ez nagy erejű et, akit humanizmusa, szépség- és életszere- líraisághoz vezet, mely a klasszikus műfajok tete és tragikus sorsa kapcsolt (az előbb em- és formák felbontását eredményezi, s az lített) forradalmár barátaihoz. A francia for- objektív műfajokat, az epikát és a drámát is radalom heroikus emlékei, a demokratikus személyesjellegűvéváltoztatja (énregények, eszmék, valamint az utópista szocializmus verses regények, drámai költemények), felvillantotta távlatok ihletik az 1830 körül A ~ fedezi fel a népköltészet értékeit és előtörő nagy francia romantikus nemzedé- hasznosítja a műköltészet számára, kedveli két, élén Victor Hugóval. Az „ifjú Német- a rendkívüli, a kalandos, a regényes témáország” költői csoportja és a közülük ki- kát, tárgyát sokszor a nemzeti múltból, a emelkedő Heinrich Heine, a német ~ középkorból v. az egzotikus világból veszi, legpozitívabb törekvését képviselve, a kivételes jellemeket és kivételes helyzeteket népköltészet felé fordul, ezt forradalmi ábrázol. Aktív irányára jellemző még az tartalommal tölti meg, és a realizmus felé emberiség, sőt a világegyetem érzelmi fejleszti. Az orosz ~ aktív ága szorosan számontartása, az egyetemes lírai részvét, a kapcsolódik a dekabrista mozgalomhoz; jobb jövőt hirdető költő váteszi hivatása fiatal Puskin is innen indul el. A haladó tudata és szociális felelősségérzése. A roromanticizmus másik változata az idegen mantikus művészi magatartás formai jegyei elnyomás alatt szenvedő európai népek a nagyobb műfaji szabadság, a képekben körében fejlődik ki, s egyesül benne a gazdag és a meglepő ellentéteket kedvelő, nemzeti függetlenség és a társadalmi hala- zeneien áradó, sokszor patetikus nyelv, dás kivívásának igénye, a humanista szépség- valamint az ennek megfelelő, szabadabb és és életszeretet; így az olaszoknál (Manzoni), zenei hatásokra törekvő verselés. A a lengyeleknél (Mickiewicz, Slowacki), a különböző irányzatai gyakran keverednek cseheknél (Celakovsky, Mácha), a szlová- egymással. A forradalmi ~ hagyománya koknál (Stur-iskola). Hasonló jellegű a újult meg a szocialista irodalom sok nagy magyar ~ is, mely a reformkort előkészítő művészének alkotásaiban. A forradalmi és vele párhuzamosan fejlődő, azt közvet- ~ jelentkezése főképp a társadalmi átalalenül támogató irodalmi irányzat. Első kulások, ill. mozgalmak forradalmi szakajelentkezése az 1810-es évek végére esik szaiban indokolt és hoz értékeket (pl. Kölcseynél és Kisfaludy Károlynál; ez utób- Gorkij műveiben, Majakovszkij, Biok, binak évkönyve: az Aurora lesz a 20-as József Attila forradalmi lírájában); általános években a magyar romantikusok irodalmi követelménnyé azonban csak a dogmatikus orgánuma. Az irány'első csúcsa Vörösmarty irodalompolitika tette. — írod. Kemény Mihály fiatalkori költészete. A magyar Zsigmondi Classicizmus és romanticizmus első korszaka 1830-ig tart; ebben a múlt idé- (Koszorú, 1864); Bánóczi József: A magyar zésének nemzetébresztő szándéka és a fantá- romanticizmus (1882); Lehel Ferenc: A rozia világába való elvágyódás egyaránt sze- mantikától az ekszpresszióig (1921); Zlinszrephezjut. 1830-tólkezdveközvetlenülkap- ky Aladár: Klasszicizmus és romancsolódik a liberális nemesség reformküzdel- ticizmus (1924); Szerb Antal: A magyar meihez, és Petőfi fellépéséig (kb. 1844-ig) a újromantikus dráma (1927); Farkas Gyula: magyar irodalom vezető irányzata, részben Roinános, romántos, romantikus (Minerva, módosultán,azonban még Petőfi költészeté- 1929); Szerb Antal: A magyar preromanben is tovább él. Nagy érdemei vannak a tika (Minerva, 1929); Farkas Gyula: korszerű műfajok megteremtésében és a A magyar r. (1930); Staud Géza: Az orienmagyar költői nyelv ^kifejlesztésében is. talizmus a magyar romantikában (1931); Regényirodalmunkban is erőteljesen érvé- Skala István: Gróf Széchenyi István és a nyesiilt, mindenekelőtt Jósika, Eötvös és Jókai magyar romanticizmus (1932); Barta regényeiben. E területen hatása messze ki- János: A romantikus Vörösmarty (Nyugat, terjed a szabadságharc leverését követő idő- 1937); Sík Sándor: A magyar r. kérdése