Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 2. L-R - Magyar irodalmi lexikon 2. (Budapest, 1965)
M
МАЕ 82 Természet és Társadalom Шр««я* T«dc»áoy«i KSayvfcä» К i a iSj* * И 9 M*di jt »«rk* 11 HI. Madzsar József egyik munkája és portréja Magda Pál egyik művének címlapja MAGVAK OHSZÁGNAK í: s A' HATÁR ŐnZb KATONASÁG VIDÉKINEK Lttí IMM STATISTIKJI ti (i&oaiUvuM ШМ8А. MAGDA R Á L A’ Í0|>TM*íi 8.»*#, P&. Oí»..!ib»o pb. latopkíil, St»iUnkít, « T..U4-; Tr&«t»* Ha,. btí&ivtl '« 1.в1М*4»й, «я.;» ros barátság fűzte Ady Endréhez, Kaffka Margithoz, Jászi Oszkárhoz és Szabó Ervinhez. 1905-ben segítségére volt Szabó Ervinnek Marx—Engels Válogatott Művei kiadásában. Széles körű publicisztikai, ill. előadói tevékenységet folytatott a Huszadik Században, a Társadalomtudományi Társaságban és a Galilei Körben. Rendkívül jelentősek a darwinizmust népszerűsítő munkái (Az ember származása, Darwinizmus és lamarckizmus). 1911-ben Szabó Ervin lelkes híveként a Fővárosi Könyvtár alkalmazásába állt, és mint igazgatóhelyettes részt vett a külső területek és a munkáskerületek könyvtárhálózatának megszervezésében. Ebből az időből származik Mintajegyzék városi könyvtárak számára (1913) c. összeállítása. 1917-ben a társadalomegészségtan magántanára lett a bp.-i egyetem orvoskarán. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom után Károlyi Mihály kormányában egészségügyi államtitkár, a Tanácsköztársaság idején a közegészségügy irányítója volt. A proletárdiktatúra megdöntése után tagja lett az SZDP-nek. 1920- ban, amikor a bécsi Jövő c. baloldali polgári lapnak a mo.-i fehérterrorról küldött tudósításai miatt le akarták tartóztatni, emigrált. 1924-ben kegyelmet kapott és hazatért. Az SZDP baloldali ellenzékének egyik vezetőjeként harcolt a párt opportunista politikája ellen. Amikor ezért 1931- ben az SZDP-ből kizárták, már az illegális KMP tagja volt. Több lexikont szerkesztett, pl. az 1928-ban megjelent Társadalmi Lexikont. 1933. febr.-ig szerk. a KMP 1931-től megjelenő társadalomtudományi folyóiratát, a Társadalmi Szemlét. Ebben az időben szemináriumán József Attila is részt vett. Forradalmi tevékenysége miatt többször letartóztatták, végül 1935-ben Csehszlovákiába, onnan 1936-ban az SZU- ba emigrált. Jelentős cikkeket publikált a moszkvai Új Hangban. A személyi kultusz áldozata lett. — Főbb művei: Az ember származása (1908); Darwinizmus és lamarckizmus (1909); A jövő nemzedék védelme és a háború (1916); A meddő Budapest (1916); Kizártak a pártból (1932); Mi történt a Népszavával? (1932); Spanyolország múltja és jelene (Thompson E. W. álnév alatt, 1937). — írod. Kárpáti Endre: M.J. életéről és tevékenységéről (Fogorvosi Szemle, 1959); Szigeti Györgynél M. J. (1959). Mael Ferenc (Marosvásárhely, 1890. dec. 26. — ): író, költő. 1927-től a kolozsvári Hírnök c. kát. hetilap főmunkatársa és a Katholikus Világ társszerk.-je, később szerk.-je volt. Versei főként erdélyi lapokban jelentek meg. Elbeszéléseket és regényeket is írt. Több, főként vallásos tematikájú verseskötete jelent meg. — Műveit Álmok (versek, Marosvásárhely, 1909); Putifárné (regény, uo., 1924); Missa Solemnis (versek, Arad, 1926); Pirkad az égalj (versek, Kolozsvár, 1926); A kereszt fényében (színmű, uo., 1929); Könnyvirág (elbeszélés, uo., 1934); Emberek vagyunk (regény, uo., 1934); Hinni kell (versek, 1940). Magasi Artúr Ernő (Celldömölk, 1903. szept. 28.—1959. jún. 10., Bp.); költő, irodalomtörténész. Bencés paptanár volt. Irodalmi tanulmányokat jelentetett meg a Pannonhalmi Szemlében. Művei: A vígság szekerén (Somogyi Ernő álnéven, versek, Győr, 1928); A kristály és a kaméleon (versek, 1932); Harsányi Lajos (tanulmány, Esztergom, 1933). magazin: többnyire színes nyomású, aktuális képeket, riportokat, cikkeket közlő« időszaki folyóirat. Magda Pál (Rozsnyó, 1770. jún. 29.— 1841. júl. 23., Sárospatak): író, történész, a magyar társadalmi gondolkozás egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Tanulmányait Késmárkon és Pozsonyban végezte, majd 1792 — 94 között a jénai egyetem hallgatója volt. Hazatérve előbb a gömöri, lőcsei és besztercebányai ev. gimnáziumban tanított, majd a sziléziai Teschenbehívták meg rektornak. 1814—22 között a soproni ev. főiskola tanára volt, itt írta meg fő művét Magyar országnak és a határ őrző'« katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geográphiai leírása (Pest, 1819) címmel, amely szenvedélyes hangjával, hazafias, pátoszával és szép magyar nyelvével kiemelkedik a korszak tudományos irodalmából;; társadalomkritikája a reformkorszak irodalmának fontos előkészítője. Később Karlócán, Sárospatakon, majd Szarvason tanított, haladó gondolkodásáért sok üldözésben volt része. Munkássága elismeréseképpen 1834-ben az MTA levelező tagjává) választották. 1838-ban nyugalomba vonult és Sárospatakra költözött. — írod. Toldy- Ferenc: Összegyűjtött munkái (V. köt., 1872). Mágori Erzsébet; Mágori Varga (Gyorna, 1918. dec. 20.— ): író, kritikus. A. Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát, a felszabadulásig zenetanítással foglalkozott; 1946-tól minisztériumi sajtó- éss kulturális megbízatásokban dolgozott, ai római követség munkatársa volt. 1954,—