Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
Sz
146 SZÁ Összetartásba írt cikkeket, majd a 80-as évek végén a Függetlenség munkatársa lett. Versei jelentek meg a Képes Családi Lapokban (1888). Később takarékpénztári tisztviselőként dolgozott. Művei: Szünórák (versek, Kolozsvár, 1885); A jó tanító vagy a Postatakarékpénztár haszna (1894); Vándorúton (versek, 1899); Az üldözöttek (állatvédelmi cikkek, versek, 1900); Otthon (olvasmányok serdülő ifjak számára, 1901); Székelyföld (versek, Székelyudvarhely, 1907). volt. Részt vett a polgári demokratikus forradalomban, majd a KMP alapításában. 1920—26 között emigrációban, Bécsben élt, majd hazatért és az illegális pártban tevékenykedett. 1927-ben letartóztatták s 1935-ig börtönbe zárták, ez után Csehszlovákiában és az SZU-ban élt, ahonnan 1945-ben tért haza. Különböző vezető párt- és állami tisztségeket töltött be; 1958-ban vonult nyugalomba. Emlékiratait Vég és kezdet címmel 1964-bcn jelentette meg. Szántó Róbert (Újverbász, 1891. febr. 9.— 1941. jún. 28., Bp.): költő, ev. lelkész. Gimnáziumi tanulmányok után a teológiát Pozsonyban végezte. 1920-ban ev. lelkész lett Szabadkán. A Vándorút, majd 1923 — 24-ben a Szabadkai Hírlap szerk.-je volt. Élénken részt vett a politikai életben, mint a Magyar Párt főtitkára. Tevékenységéért 1929-ben kiutasították Jugoszláviából, akkor Bp.-re jött s itt lett lelkész. Neve versei révén is ismeretessé vált. Művei: A déli végeken (versek, 1916); Dalok a mélységből (versek, 1919); Aszmodi diadala (drámai költemény, 1919); A viaskodó tavasz (versek, Szabadka, 1923); A próféta szerelme (elbeszélések, uo., 1926); Három bibliai egyfelvonásos (uo., 1927); Szegények karácsonya, Isten ujja (ifjúsági színjátékok, 1931); Szeretsz-é engem? (beszédek, 1937); Az utolsó óra (színdarabok, 1938); Hazavágyom . . . (válogatott versek, 1941). Szántóné Kaszab Ilona: Kaszab Ilona szapphikus tizenegyes: Horváth János és más metrikusok így nevezik azt az 5, 6 tagolású, gyors ütemű magyaros versformát, melyet pl. Tinódi alkalmazott: „Az terek (=török) hiti, || látjuk itt | elveszte, De vitéz I módra || legyen fejünk | veszte.” Négy ütemű sorfaj; kialakulásához hozzájárul a szapphói verssor középlatin hangsúlyos változata. Ady a ->-szimultán ritmus szép példájaként gyakran mintázta rá jambikus tizenegyesére. Vén diák üdvözlete c. verse így kezdődik: Zilahra | menjen [| ez a félig- | síró Félig-vidor ének Vén, kóbor I diák |[ küldi | könnyek között Az ősi I Schola || fő magiste | rének. szapphói strófa: szapphói versszak Szántó Róbert egyik munkájának címoldala Szántó Tibor (Pécs, 1928. jan. 29.— ): író. Előbb különböző szakmákban volt segédmunkás, majd kőműves a fővárosban. A 40-es évek végén újságíró lett, Bp.-en és vidéki városokban dolgozott (Pécs, Kaposvár, Szekszárd). Magánúton tanult, és 1948- ban Pécsett érettségizett. 1952 — 57 között (1954-től Galsai Pongráccal) a Dunántúl c. irodalmi folyóiratot szerk. Pécsett; 1958- tól a fővárosban él. Novelláit az 50-es évek eleje óta közlik rendszeresen a folyóiratok, lapok és szépprózai antológiák. Művei: Triciklin (novellák, Pécs, 1955); Beziéres-i lehetetlenségek (novellák, 1957); Árnyékvilág (regény, 1959); Valamelyik parancsolat (novellák, i960); Végjáték (regény, 1963). Több egyfelvonásos színdarabot is írt. — írod. Tatay Sándor: Új Hang, 1955; Maróti Andor: Csillag, 1956; Rónay György: Vigilia, 1956; Tüskés Tibor: Kortárs, 1964; Dorogi Zsigmond: Új írás, 1964. Szántó Zoltán (Nagykanizsa, 1893. dec. 17.— ): író, politikus. Bp.-en érettségizett 1914-ben, majd 1918 októberéig katona szapphói verssor: Szapphó leszboszi görög költőnőről elnevezett időmértékes sor; az ún. ->-logaoedi verse к egyike. 5 trocheusi ütem, a 2. rendszerint-»-spondens, a 3. ciklikus -+daktilus; képlete: — u| — u[ — c»u|— c/j — о szapphói versszak, szapphói strófa: 4 soros időmértékes strófa, melyben 3 szapphói verssort 1 adoniszi sor zár le. Berzsenyi nagyon kedvelte; Magányosság c. verse így kezdődik: Égi csendesség fedező homálya Leng reád, ó szent Egyedülvalóság; S szívemet békés kebeledbe inti Mágusi vessződ. A középkor óta hangsúlyos változata szintén előfordul; olykor párrímes formában is jelentkezik (pl. Csokonai: Dél). Szarka Géza (Bük, 1S97. dec. 26.— ): író. Az egyetemet Bp.-en Eötvös-kollégistaként végezte magyar—német szakon. Gimnáziumi tanár, majd igazgató lett Székesfehér-