Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
Sz
Nagyenyeden középiskolai tanári képesítést szerzett. Katonáskodása alatt verseket, elbeszéléseket és leveleket írt a Gyulafehérvárba, később a Magyar Nyelvbe. Művei: Kó7- temények (Kolozsvár, 1896); Bérezek között (versek, uo., 1901). Szántó Judit; családi nevén Szántó Gyuláné, Ludman Júlia (Bp., 1903. jan. 6.— 1963. ápr. 25., Bp.): szavalóművésznő, József Attila élettársa. Proletárcsaládból származott, ifjú korától részt vett a munkásmozgalomban. A Tanácsköztársaság ifjúsági szervezeteiben ismerkedett meg Hidas Antallal (családi nevén Szántó Gyulával), vele 1920-ban Csehszlovákiába emigrált, és a felesége is lett. 1924-ben elvált tőle, visszatért Mo.-ra, és a Vági-párt (Magyarországi Szocialista Munkáspárt) szervezőjeként tevékenykedett. Pál Judit néven különféle munkásszervezetekben előadóként szerepelt. 1928-ban megismerkedett József Attilával, s hat éven át együtt élt vele. A felszabadulás után kulturális szervező munkát végzett, ő alapította meg a József Attila Múzeumot, majd mikor ez beolvadt a Petőfi Irodalmi Múzeumba, ennek osztályvezetője lett. Figyelmet érdemlők József Attila életéről, verseinek keletkezéséről szóló adatközlései és cikkei. Tanulmányt írt József Attila műfordításai (1954) címmel. — József Attila hagyatékának ápolásáért 1959-ben József Attila-díjat kapott. — írod. Horváth Márton: Kortárs, 1963-Szántó Judit (1903 — 1963) tanulmánykötetének címlapja Szántó Judit (1903 — 1963; József Attila, József Jolán és mások társaságában, a csoportkép első sorában) Szántó Judit; Sz. Szántó (Bp., 1932. dec. 17.— ): dramaturg, műfordító. 1957-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakát. Azóta a Színháztudományi Intézet tudományos munkatársa. Színháztudományi és színháztörténeti művek fordításával és szerkesztésével foglalkozik; több ilyen irányú mű előszavát és jegyzeteit írta. 1959-ben fordította le Tolsztoj—Piscator: Háború és béke c. színművét, amelyet a Vígszínház mutatott be. Roger Vailland, Romain Rolland, Walter Kerr, Erwin Piscator stb. dramaturgiai munkáit fordította. Színdarabfordításai közül kiemelkedik még Dreiser: Amerikai tragédia és Sartre — Dumas: London király c. színműve. Szántó Kálmán (Nádudvar, 1861. febr. 26. —1923. szept. 16., Bp.): író, újságíró. Középiskoláit Kecskeméten, az egyetemet Bp.-en végezte. Középiskolai tanár volt 1884-től Körmöcbányán, 1890-től Kecskeméten s a Kecskeméti Lapok szerk.-je. Szépirodalmi és napilapokban tárcái jelentek meg, irodalmi tankönyveket írt. Fordított Balzac műveiből. Művei: Elbeszélések (1885); Tóth Ede (tanulmány, 1886); Weér Judit és egyéb elbeszélések (1896); Alkonyat (regény, 1897) stb. Szántó Lajos; Fülei Szántó (Székelyudvarhely, 1851. jún. 25. —1910. dec. 8., Bp.): költő. Középiskoláit Székelyudvarhelyen végezte. 1880-tól a kincstár marosújvári sóbányászainak kát. papja volt. 1882-ben otthagyta a papi pályát, Bp.-re költözött, előbb a Közművelődésbe és az 145 SZÁ WEÉR JUDIT te K< iYKU KMIF.SZ&LÜHKK SZÁNTÓ KÁLMÁN М П »лит Szántó Kálmán két munkájának címoldala rtanusz Istvrtr j emlékezete «ЖЛМТ4 kAimAk 10 Magyar Irodalmi Lexikon Ш.