Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 1. A - C - Új magyar lexikon 1. (Budapest, 1959)

B

Beócia 289 berberek Szerveskémiai képletekben szabályos hatszöggel szokták ábrázolni, a —kettős kötései bejelölésével v. anélkül. Nagy az elméleti és gyakorlati jelentősége. Kitűnően oldja a zsírokat, olajokat, lakkokat, kaucsukot stb. Számos aromás vegyidet (pl. anilin, fenol, nitrobenzol, nylon, mű­anyagok stb.) szintéziséhez kiindulóanyag. A technikai ~t sok benzinnel elegyítve robbanómotorok üzemanyagául is használják. Oktánszámú, nagy. Kőszénkátrányból és a gázgyártás melléktermékeként nyerik. Mo.-on Pécsett és Sztálinvárosban termelik a kokszolók melléktermékeként. 1957-ben 462 t (90-es) — t termeltünk. Beócia : —. Boiótia Beocin : ipari település Jugoszláviában, Osijektől (Eszék) DK-re. L : 4000 (1953). Nagy cementgyár 300 000 t évi teljesítő képességgel. A gyárat 1860-ban magyar tőkések alapították, és sokáig az akkori Mo. legnagyobb cementgyára volt. Beograd, Belgrád: Jugoszlávia Szövetségi Népköz­társaság és egyben Szerbia Szövetséges Köztársaság főv.-a a Duna és Száva egyesülésénél. L: 522 000 (becslés, 1957). A Balkánra vezető út kapuja. Régi vára (a Kali­­megdán) magasan a Duna felett áll. Közelében a kormány­zati és üzleti negyed (Terrazije). Forgalmas kikötője van az alsóvárosban (évi 2 millió t). Híd köti össze Zemunnal és Panéevóval. Gép-, bőr- és textilgyárak a peremvárosok­ban (Zemun, Zeleznik). Művelődési központ: egyetem, tudományos akadémia. — A rómaiak idején Singidunum, a középkorban avar, bolgár, bizánci, szerb uralom után 1433-tól 1521-ig Nándorfehérvár néven Mo.-hoz tartozott. 1521-ben a törökök elfoglalták. A 14—15. sz.-ban több ízben volt a török harcoknak színhelye. 1456-ban itt verte meg Hunyadi János a török szultán seregét (-»-még nándorfehérvári diadal). 1867-ig várában török őrség volt. 1807 óta a szerb fejedelem székhelye, 1867-től Szerbia fővárosa. Az I. világháború alatt osztrák—magyar csapa­tok szállták meg. A háború befejezése után gyors fejlődés­nek indult. 1910-ben nem egészen 90 000, 1931-ben már 239 000 lakosa volt. А П. világháború alatt (1941—44) hitlerista megszállás alatt állt és erősen megrongálódott, de gyorsan újjáépült. Beowulf: óangol eposz. Valószínűleg a 4—5. sz.-ban keletkezett, de 10. sz.-i átírásban maradt fenn. Mese­szerű és történeti, pogány és keresztény elemek keve­rednek benne. Költői erővel rajzolja meg a korai ger­mán társadalom életét, és számos természetleírást tar­talmaz. beöntés : folyadék juttatása a végbélbe. Célja a szék­ürítés elősegítése (vizes, olajos, szappanos, kamillás stb. ~) v. a bél kitisztítása (tisztító t) valamilyen vizsgálat (röntgen, tükrözés stb.) előtt. Beöthy Ödön (1796—1854): a mo.-i reformkori rendi országgyűléseken Bihar m. ellenzéki követe. Az 1848—49-i országgyűlésen ő terjesztette elő a főrendiház átszervezésére vonatkozó javaslatot; délvidéki, majd erdélyi kormány­­biztos. Emigrációban halt meg. Beöthy Zsolt (1848—1922) : konzervatív, nacionalista szellemű irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár. (A szépprózai elbeszélés a magyar irodalomban, A magyar irodalom kis tükre.) Badics Ferenccel együtt szerkesz­tette a Magyar Irodalom Története c. illusztrált kiadványt (1893—95). bepárló, besüritő, élpárologtató, elgőzölögtető: vegyipari készülék oldatok besűrítésére v. kolloid oldatok géllé dermesztésére az oldószer elgőzölögtetése útján. Rend­szerint gőzzel, ritkábban füstgázzal v. villanyárammal fűtik. Fűtésénél gyakran alkalmazzák a többszörös el­­gőzölögtetés elvét, amely szerint a ~ készülékben az oldat elgőzölögtetésekor keletkezett másodlagos gőzt (párát) egy következő, hasonló ~ készülék (II. test) fűtőterébe vezetik mint fűtőgőzt. így 3—4, sőt 5—6 testes t telep is működhetik. Az utolsó t készülékek (testek) vákuum alatt működnek. A legutolsó testből eltávozó párát vákuum —kondenzátorba, szokás vezetni. A ~knak nagy jelentő­ségük van a cukoriparban, konzerviparban, timföldgyár­tásnál, szervetlen sók iparában stb. bepárolás : az oldószer eltávolítása oldatokból melegítés segítségével. beporzás : —rmegporzás Bér, Karl Ernst (1792—1876) : orosz természettudós, s-Baer. bér : -r munkabér Bér : ötk., Nógrád m., pásztói j. L : 1000. Vá.: Apc. — Gót stílusú temploma műemlék. Bér Dezső (1875—1924) : grafikus, elsősorban karika­­turista, a Borsszem Jankó c. vicclap munkatársa, majd szerkesztője. béralap : a szocialista gazdaságban az a pénzösszeg, amelyet egy bizonyos időszakban az egész népgazdaságban, ill. az egyes népgazdasági ágakban és vállalatokban munka­bérként és fizetésként kifizetnek, ill. erre a célra terv­szerűen előirányoznak. A vállalatok ~ját a munkaügyi tervben irányozzák elő. Alakulását meghatározza a dol­gozók létszáma és az átlagbér nagysága ; a létszám növe­kedése és az átlagbér emelkedése következtében nő. A t alakulása az életszínvonal emelkedésének v. csök­kenésének egyik fontos tényezője. — A ~ túlnyomó része az állományit, kisebb része az állományon kívülit, amely magában foglalja az egy-egy vállalat v. intézmény állományába nem tartozók (tanfolyami, külső előadók, szakértők, tanácsadók stb.) részére kifizetett béreket. — A t ellenőrzése 1956 előtt a vállalati munka ellenőrzésének egyik legfoDtosabb eszköze volt. A vállalat csak a felsőbb szervek által előírt ~ összege erejéig vehetett fel pénzt munkabérek kifizetésére. Ennek túllépésére (abszolút ~­­túllépés) csak a termelési terv túlteljesítésének arányában volt lehetőség. Relatív »^túllépést, vagyis a mennyiségi tervteljesítés arányát meghaladó ^kifizetést csak kivéte­lesen engedélyeztek. Az ellenőrzésnek ez a formája sok tekintetben merevnek bizonyult főleg azért, mert egyes esetekben a kifizetett többletbér anyagmegtakarításban v. minőségjavításban megtérül. Ennek az ellenőrzési formának megszüntetése után is a -^ellenőrzésnek fontos szerepe van az átlagbér-ellenőrzés mellett a vállalatok bérgazdálkodásának megfelelő keretek közé szorításában, és a kereseti színvonal meghatározásában. Béranger [bérazsé], Pierre-Jean de (1780—1857) : francia költő. Lírájában élesen bírálta a restauráció korabeli francia politikai viszo­nyokat, a katolikus egyházat, a pápát, sőt a királyi trónt is. Szem­beállította velük a fran­cia forradalom és főleg Napóleon nagyságát és nagy szeretettel szólt az egyszerű emberek- Béranger aláírása ről, a forradalmi ha­gyományokról. 1828-ban verseinek éles, vádló hangja miatt bebörtönözték. Később az utópista szocialisták hatása alatt a „társadalom korhadt épületének” össze­omlásáról s a világszabadságról énekelt. Dalai rendkívül népszerűek voltak, s hozzájárultak az 1830-i és az 1848-i forradalom eszmei előkészítéséhez. — Petőfi szerette verseit, többet magyarra is fordított (Válogatott versek). Berat, Berati : város D-Albániában, az Osumi f. völgyé­ben. Körzeti székh. L: 16 000 (1955). Közelében kőolaj­­lelőhelyek. Kőolaj-finomítás. Vloröval 85 km-es kőolaj­­vezeték köti össze. — Ősi várostelepülés. Bérbaltavár : ötk., Vas m., vasvári j. L: 1410. Vá. : Zalabér. Gazdag (pliocénkori) őslénytani leletek. Berbera : város, az afrikai Brit-Szomáliföld fő kikötője, az Adeni-öbölben. L : a forró évszakban 15 000, az eny­hébben 30 000. Bőr- és gumikivitel. berberek : É-afrikai nép, valószínűleg az ókori numidák utódai. Nyelvük a hámi nyelvek családjához tartozik, az ősi líbiai nyelv leszármazottja. Kultúrájukban erősen érvényesült az arab befolyás. Főfoglalkozásuk a föld­művelés (búza, árpa, kukorica, gyümölcsök stb.) és pásztor­kodás (teve, kecske, juh). Számuk kb. 6—7 millió. A mai Marokkóban és Algériában kisebbségben élnek az arabok 19 Űj Magyar Lexikon I.

Next