Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 6. S - Z - Új magyar lexikon 6. (Budapest, 1962)
T, Ty
Török 4S0 török háborúk Nagyváradon, 1910-től Bp.-en volt újságíró ; több írását közölte a Nyugat és a Népszava is. Munkásságának központi témája a dzsentri-életforma pusztulásának ábrázolása. Két jelentékeny, a 20. sz. eleji magyar realista próza fejlődésében számottevő regényében (A porban, 1917 ; A zöldköves gyűrű, 1918) is a dzsentri hanyatlását írta meg csöndes rezignációval. Kivezető utat a polgárosodásban sejtetett, a dzsentrit utánzó polgárságot azonban élesen bírálta. Novellái is jórészt e témakörből, valamint gyermekkori emlékeiből merítették tárgyukat (Szerelmes szivünk, 1917 ; A halszemű három fia, 1919 ; Fehér virág, 1919 — elbeszélések; Ikrek, 1957 — regény és elbeszélések). Török Ignác (1795—1849): honvéd tábornok, az egyik aradi vértané,. Császári vezérkari tiszt volt ; az 1848—49. évi forradalom és szabadságharc kezdetén Komárom várának parancsnoka lett. Buda visszafoglalása után a kormány megbízásából leromboltatta a vár erődítményeit, júliusban Szőregnél sáncokat építtetett. A világosi fegyverletétel után a császáriak elfogták és október 6-án felakasztották. Török Lajos (1863—1944) : bőrgyógyász, egyetemi tanár. A bőrgyulladásra vonatkozó vizsgálatai az allergia tanának kiindulópontját jelentik. Török Pál (1898 —1936) : a kárpát-ukrajnai forradalmi mozgalom egyik vezető személyisége az első Csehszlovák Köztársaságban. К-szlovákiai szegényparaszt családból született. Az Októberi Szocialista Forradalom mint hadifoglyot Oroszo.-ban érte. 1919-ben a magyar Vörös Hadsereg soraiban harcolt a román és csehszlovák burzsoázia csapatai ellen. 1921-ben tevékenyen részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártja megszervezésében. 1921-ben a munkácsi városi pártszervezet titkárává, 1927-ben a kárpát-ukrajnai területi pártbizottság tagjává, 1929-ben Csehszlovákia Kommunista Pártja V. kongresszusa a párt Központi Bizottsága tagjává választotta. 1931 őszén a csehszlovák parlament tagja lett. Török Sándor (1904— ) : író, színműíró, a Család és Iskola c. lap szerkesztője. Kegényeiben és elbeszéléseiben a két világháború közötti társadalmat, a kispolgári életformát ábrázolta kiábrándultsággal s gyakran könynyed szatírával (Az idegen város, 1932 ; Bankett a Kék Szarvasban, 1933 ; Vidéken volt primadonna, 1934 ; Valaki kopog, 1937 ; A szemtanú naplója, 1941 ; Hazug katona, 1957 stb.). Népszerűek ifjúsági müvei (Csilicsala csodái, 1956 stb.). Török Sophie, családi nevén Tanner Ilona (1895— 1955) : költő, író, Babits Mihály felesége. Művei: (Asszony a karosszékben, 1929 ; Érted és helyetted, 1940 stb. — versek; Hintz tanársegéd ér, 1934; Nem vagy az igazi, 1939 stb. — regények). Sirató c. verseskötete (1948) férje elvesztésén érzett fájdalmát tolmácsolja. Török Tibor (1914— ) : kémikus, a kémiai tudományok doktora, Kossuth-díjas. Kémiai emissziós színképelemzéssel foglalkozik. Törökbálint : ötk., Pest m., budai j. L : 6760 (1960). Erdőgazdaság, gyümölcstermesztés, kőbánya, téglagyár. Nevét ->• Török Bálintról kapta. A falu a török hódoltság idején elnéptelenedett ; 18. sz.-i betelepülésekor régi földesuráról nevezték el. Török Bálint alma, Jankováci jeges alma : téli almafajta. Németo.-ból származik. Nov.—dec.-ben érik. Jól eltartható. Gyümölcse zöldes húsú, sötétvörös színű. Az 1930-as években még elterjedten termesztették, jelentősége azóta csökkent. törökbors : —paprika törökbúza : —kukorica török háborúk : a hódító törökökkel K- és Közép- Európában évszázadokon át vívott küzdelem. Szűkebb értelemben ~пак a Mo.-ot közvetlenül fenyegető, ill. Mo. területén folyt harcokat nevezzük. Az első szakaszban (14—16. sz.) a hódítás ellen, a terjeszkedés megállításáért folyt a küzdelem. A 17. sz.-i helyi harcok után a második szakaszban (1683 után) a török kiűzése volt a fő cél. — A török (oszmán) hatalom 14. sz.-i terjeszkedése során megszállta a Balkán-félsziget jelentős részét. A század derekán olyan országokat is támadott, amelyekre a magyar királyság I. Lajos uralkodása idején hűbéri fennhatósági igényt tartott. Lajos hadai megütköztek a törökökkel; egy ízben, állítólag 1377-ben győztek is (ennek emléke volna a király máriazelli alapítványa), de a törökök terjeszkedését nem tudták feltartóztatni. A veszély növekedésekor egyes É-balkáni államok Lazar szerb fejedelem vezetésével katonai szövetséget hoztak létre, de egyesült haderejük az első rigómezei csatóban vereséget szenvedett (1389). A törökök megszállták az Al-Duna bolgár szakaszát, függésbe kényszerítették a szerbeket, növekvő nyomást gyakoroltak a bolgárokra és a románokra. Portyázó csapataik Mo.-ot is támadták. Zsigmond király Ny-i lovagokból toborzott nagy sereget indított visszaszorításukra, de a nikápolyi ütközetben Bajazid szultánhadaitól súlyos vereséget szenvedett (1396). A törökök hamarosan kiterjesztették uralmukat Havasalföldre is. További terjeszkedésüket a Timur Lénktől Ankaránál elszenvedett vereségük csak átmenetileg akasztotta meg. Zsigmond erődrendszert kezdett kiépíteni a Duna vonalán. Megszerezte Belgrádot, magyar néven Nándorfehérvárt a szerb fejedelemtől, próbálkozott egyes újításokkal is a magyar haderő felfrissítése érdekében (—telekkatonaság, —zsoldos), ám mindez nem vezetett kielégítő eredményre. 1439-ben a törökök elfoglalták a szerb fejedelemséget és a fontos dunai átkelőnél épült várat: Szendrőt, míg a magyar haderő a közelben tétlenül állt, majd fegyveres beavatkozás kísérlete nélkül szétoszlott. A fenyegetés egyre nőtt, de az ország erejét lekötötte a feudális pártháború a trónigénylők (Habsburgok, Jagellók) és híveik között. Fordulatot a — Hunyadi János vezette hadjáratok (1442—56) hoztak, amelyeket hathatósan támogatott az albánok sikeres felszabadító harca —Szkander bég vezetésével. Hunyadi korszerűen felszerelt haderőt szervezett, jórészt huszita iskolán edzett zsoldosokból és magánhadseregének tagjaiból (familiárisaiból). Arra törekedett, hogy amennyire a feudális viszonyok engedték, összefogást hozzon létre a töröktől fenyegetett DK-európai országok között. Terveiben és tetteiben a magyar nép s a szomszéd népek erejére is támaszkodott. Sorozatos győzelmei és olykor közvetlen győzelemhez ugyan nem vezető, de a törököket gyengítő hadjáratai megállították, ideiglenesen visszavetették a hódítókat (szentimrei csata, 1442; jalomicai csata, 1442 ; hosszú hadjárat, 1443 ; várnai csata, 1444 ; második rigómezei csata, 1448 ; nándorfehérvári diadal, 1456). A törökök azonban, akik II. Mohamed uralkodása idején, 1453- ban elfoglalták Konstantinápolyi, Hunyadi János halála után növekvő nyomást gyakoroltak még független szomszédaikra. I. Mátyás uralkodása idején az ellenség főerői nem támadták Mo.-ot ; portyázóik gyakran behatoltak, de rohamaikat a végek őrzői visszaverték. Néhány eredményes hadjárat (Jajca, 1463 ; Sabac, 1476) erősítette ellenük a D-i határokat. Mátyás halála után az uralkodó osztály belső, rendi harcai felmorzsolták az ország katonai erejét. Az 1514-i Dózsa vezette parasztháború leverése és kegyetlen megtorlása megtörte a hazáját védeni készülő nép erejét. Ugyanakkor a nemzetközi helyzetben bekövetkezett fordulat is kedvezett a törökök terjeszkedésének ; a 16. sz. elején