Bisztray-Balku Sándor - Bozóky László - Koblinger László: A sugárvédelem fejlődése Magyarországon (Budapest, 1982)
III. Rész: Sugárvédelem az ipari és mezőgazdasági munkáknál, sugárvédelmi kutatások és szervezetek, műszergyártás
nyei — a nemzetközi irodalomban található megállapításokkal egybehangzóan — a 85Kr-aktivitás folyamatos növekedését mutatják. A jelenség különösen azért fontos, mivel az atomerőművek kiégett fűtőelemeit reprocesszáló üzemek nagymértékben hozzájárulnak a kriptonaktivitás növekedéséhez [145, 146]. A levegő trícium- és 14C-mérésével foglalkozik az Izotóp Intézetben Szilágyi Mária, ugyanitt említést érdemelnek Hirling József levegőszűréssel kapcsolatos kutatásai is. A talajok radioaktív szennyezettségének elemzésekor világszerte főként a ^Sr- és 137Cs-aktivitáskoncentrációt mérik, mivel a két izotópnak igen nagy a radiotoxicitása és hosszú a felezési idejük. Hazánkban Török István és Kovács József tette közzé felmérésük eredményeit [147]. 1965-től kezdődően az ország különböző pontjain, különböző minőségű talajok stroncium és cézium koncentrációját mérték. 1972 óta az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete és az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet végez évenkénti rendszeres mintavételeket. Mind a 37 mintavételi helyen egyaránt vizsgálnak mezőgazdaságilag megművelt és megműveletlen talajokat. A több éves vizsgálatok a megműveletlen területek egyértelműen nagyobb szennyezettségét mutatják. Külön elemzik a stronciumkontamináció változását az ország négy nagy tájegysége (Tiszántúl, Dunántúl, Duna— —Tisza köze, Északi hegyvidék) szerint tagolva. A magyarországi felszíni vizek radioaktív szennyezettségének a rendszeres vizsgálata az ötvenes évek elején kezdődött [148]. A legtöbb folyón a mérések az országhatárokon történnek. A kiemelt fontosságú felszíni folyók és állóvizek össz-béta-aktivitását, 137Cs-, ^Sr-, 226Ra- és természetes urántartalmát a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben mérik, Mészner József és munkatársai (pl. [149]). A ki-213