Bogárdi János: Kutatási jelentések a vízgazdálkodásban. A kutatástervezés és -szervezés főbb kérdései - Tudományszervezési füzetek (Budapest, 1980)
2. Kutatási jelentések
Számítógépes feladat esetén azonban — függetlenül attól, hogy a program kinek a szellemi tulajdona — a megbízónak joga van az algoritmus helyességének elbírálásához. Ezért a kutatási jelentéshez kellő részletességű és szöveges magyarázattal is ellátott folyamatábra (blokkdiagram) mellékelése szükséges. Különösen felhívjuk a figyelmet erre az utolsó esetre. A munkák egy része ugyanis olyan, hogy a megbízó kérheti a teljes programdokumentációt, programlistákkal együtt. E tekintetben feltétlenül előre meg kell állapodni a munkavállalóval, és szerződésben kell rögzíteni, hogy a programok átadása a megbízónak milyen jogokat és kötelezettségeket tesz lehetővé vagy ír elő (programtovábbadás, csak házi használat stb.). Bizonyos számítástechnikai szakvéleményeknél feltétlenül ajánlatos, hogy a megbízó kérje a program részletes leírását és a programlista átadását azzal a céllal, hogy az szerves része az általa finanszírozott kutatómunkának. Természetes, hogy igen bonyolult feladatok esetén a megbízónak fölösleges a programot kérnie (a kutatóhely talán nem is vállalkozik annak átadására és dokumentálására), mivel annak megértése és hasznosítása nem volna gazdaságos. A fenti általános megállapítások mellett célszerű egy olyan kutatási jelentés kritikai vizsgálata is, amelynél elektronikus számítógéppel oldották meg a kitűzött feladatot. A BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetében hosszabb idő óta foglalkoznak a kutatók a gépi számítás alkalmazásával és legcélszerűbb felhasználásával. Példaként válasszuk ki A vízszállító cső- és csatornahálózat méretezése elektronikus számítógéppel című kutatási jelentést, amelyet Ijjas István docens állított össze. A kutatók eredményei több közleményben is megjelentek, legcélszerűbbnek azonban azt tartjuk, ha Fekete István—Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése című könyvének4 a fent említett munkára vonatkozó fejezetét vizsgáljuk meg. Ez a fejezet a könyv 245—285. lapján található. Hivatkozásainkhoz azért választottuk ennek a könyvnek ezt a fejezetét, mivel az nagy népszerűsége miatt még a legkisebb könyvtárakban is megtalálható, így az olvasónak módjában áll a kritikai elemzést az eredeti tanulmánnyal összevetni. 4I. m. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 93