Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Budapest, 1962)
Alakok
vel. De hogy tehessük ezt, ha magunk sem ismerjük eléggé, ha arra sem szakítunk időt, hogy elmerüljünk művébe ! E sorok nem méltatni akarják életművét, hanem be akarnak hatolni művébe. К sorok írója nem értékelni akarja József Attilát, hanem ki szeretné nyitni könyvét, el akarna merülni verseibe, le akarja porolni róla a feledés s a félreértés piszkát: elébe akar futni a méltatóknak és értékelőknek. Az olvasó ne méltatásomra figyeljen, ne ítéletem igazán töprengjen: a műre ügyeljen, mely meghajlásra kényszerít, a műre figyeljen, mely bátran hívja ki az ítéletet. Méltatásom s ítéleteim szigorú határait úgyis felismeri s ellenőrizheti bárki: szememben minden irodalmi mű elsősorban nyelvi jelenség, másodsorban társadalmi alkotás, harmadsorban esztétikai értékhordozó. Ezek a szempontok nem válnak el egymástól, mint ahogy a nyelv maga is egyszerre társadalmi produkció s esztétikailag értékelhető produktum, mint ahogy József Attila is egyidőben volt a magyar nyelvközösség tagja, becsületes szocialista és nagy művész. Módszerem az elemzés: sorról sorra hatolok műve egészébe, nekifeszülök titkainak, számolva a várható kudarccal is. Többre becsülök minden csinos és kerekded esztétikai ítéletnél egy feltárt, de még megfejthetetlen problémát. Ám az író sohasem tudja, hova vezetik sorai. Ha kísérletem néha túlkalandozik előre megszabott keretén, ha olykor vallomássá melegedik hangja, azt bocsássa meg az olvasó. Es ne feledje el, hogy ismertem is József Attilát, túléltem őt, s átéltem azt, amitől ő megmenekült, hogy én is tanú vagyok. 2. Ady halála után a magyar irodalom közössége három új nagy költőt s három új utat talált a jövendő felé. Az úttörők nevében tartózkodva írom le, mert ezúttal nem irodalomtörténetet írok s csak az egyik nyomait szándékszom követni. A három „megnyitó mester” Babits Mihály, Illyés Gyula és József Attila voltak. Értékre nem egyenlő e három név, s nem visz egyaránt messze mindhárom út. De nem kétséges, hogy a legnagyobb változást, a legforradalmibb fordulatot József Attila hozta. Illyés hangja ismerős volt, mint az anyatej íze, mint a dajkadal 14* 211