Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Budapest, 1962)

Alakok

vel. De hogy tehessük ezt, ha magunk sem ismerjük eléggé, ha arra sem szakítunk időt, hogy elmerüljünk művébe ! E sorok nem méltatni akarják életművét, hanem be akar­nak hatolni művébe. К sorok írója nem értékelni akarja József Attilát, hanem ki szeretné nyitni könyvét, el akarna merülni verseibe, le akarja porolni róla a feledés s a félreértés piszkát: elébe akar futni a méltatóknak és értékelőknek. Az olvasó ne méltatásomra figyeljen, ne ítéletem igazán töprengjen: a műre ügyeljen, mely meghajlásra kényszerít, a műre figyeljen, mely bátran hívja ki az ítéletet. Méltatásom s ítéleteim szigorú határait úgyis felismeri s ellenőrizheti bárki: szememben minden irodalmi mű elsősorban nyelvi jelenség, másodsorban társadalmi alkotás, harmadsorban esztétikai érték­­hordozó. Ezek a szempontok nem válnak el egymástól, mint ahogy a nyelv maga is egyszerre társadalmi produkció s esztéti­kailag értékelhető produktum, mint ahogy József Attila is egy­­időben volt a magyar nyelvközösség tagja, becsületes szocialista és nagy művész. Módszerem az elemzés: sorról sorra hatolok műve egészébe, nekifeszülök titkainak, számolva a várható kudarccal is. Többre becsülök minden csinos és kerekded eszté­tikai ítéletnél egy feltárt, de még megfejthetetlen problémát. Ám az író sohasem tudja, hova vezetik sorai. Ha kísérle­tem néha túlkalandozik előre megszabott keretén, ha olykor vallomássá melegedik hangja, azt bocsássa meg az olvasó. Es ne feledje el, hogy ismertem is József Attilát, túléltem őt, s átéltem azt, amitől ő megmenekült, hogy én is tanú vagyok. 2. Ady halála után a magyar irodalom közössége három új nagy költőt s három új utat talált a jövendő felé. Az úttörők nevében tartózkodva írom le, mert ezúttal nem irodalomtörté­netet írok s csak az egyik nyomait szándékszom követni. A három „megnyitó mester” Babits Mihály, Illyés Gyula és József Attila voltak. Értékre nem egyenlő e három név, s nem visz egyaránt messze mindhárom út. De nem kétséges, hogy a legnagyobb változást, a legforradalmibb fordulatot József Attila hozta. Illyés hangja ismerős volt, mint az anyatej íze, mint a dajkadal 14* 211

Next