Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon (Budapest, 1971)
III. fejezet. A megerősödés kora (1387-1457)
Mint tudjuk, a rigómezei vereség nagymértékben megingatta a kormányzó helyzetét és a következő években védekező helyzetbe szorult a bárókkal szemben. De az 1443-i országgyűlés óta a belső rendért következetesen vívott harca nem volt eredménytelen. Nagy eredménynek számít — a bírósági szervezet és eljárás szempontjából — az a rövid mondat, amellyel az 1453:9. te. hatályban tartotta az értesítő idézéseket.Ugyancsak lényeges az a következő évi rendelkezés, amely a nyolcadok folyamatos megtartásáról intézkedett, és a hatalmaskodókkal szemben — az összefogás régi hagyományát követve — a megyéket hívta cselekvésre. A szabotáló fő- és alispánokkal szemben a kúria bírósága volt hivatva igazságot tenni, mégpedig az első nyolcadon, halogatás nélkül .103 A Hunyadi-hagyományok fennmaradása most azon a jogász-személyzeten múlott, mely a központi bíráskodást 1453-ban a kezébe vette. Hunyadi 1453. január 1-én tette le kormányzóságát, s ekkor az ifjú király (vagy inkább tanácsa) újjászervezte a Zsigmond és Albert idejében fennállott kancelláriákat. Ismét külön nagy és külön titkos kancellária létesült, mindkettőben egy-egy bíróság „alkancellarjával”. A reform — valószínűleg a legitimitást hangsúlyozva — feltámasztotta a negyedszázada elenyészett különös jelenléti bíróságot és megtartotta az országtanács képében fennállott személyes jelenlétet is. Az előbbit — hagyományos jogán — a főkancellár, az utóbbit a titkos kancellár, valójában mindkettőnek bírói helyettese vezette .104 A főkancellári méltóság a Habsburgok régi hívéé, a bécsi egyetemet is megjárt, Bolognában jogot végzett Szécsi Dénes esztergomi érseké lett, aki már az előző évben biztosíttatta magának a pápával „az első helyet és az első szavazatot a király után a tanácskozásokban és más aktusokban”. Még így is neheztelt, hogy nem ő kapta meg az ügyek tényleges intézését, hanem Vitéz János titkos kancellár .105 Alkancellárját csak 1456-tól kezdve ismerjük. Várdai István volt az, akinek külföldi tanulmányairól szép humanista levelei tájékoztatnak. Egész életében kedvezett neki a szerencse: Ulászló király már fiatal korában váradi kanonokságot szerzett neki, tanulmányaiban rokona, Szakolyi Péter nándorfehérvári kapitány támogatta. A bölcsészetet Bécsben, a jogot Ferrarában és Padovában hallgatta, 1450-ben itt szerzett kánonjogi doktorátust .106 Hazatérve újabb kanonokságot, főesperességet, majd két prépostságot is nyert el. V. László a hatalom átvételekor юз 1453 ; 9, te.: Item quod insinuationes in suis vigoribus remaneant. 1454: 10, 15. tc. CJH. 104 Kumorovitz, Pecséthaszn. 345. 105 A Balog nembeli Szécsi család felsőlindvai ágából való, Miklós tárnokmester fia, Nagy Iván X. 528, 530. — 1424: Dionisius dux de Limbach Becsben beiratkozik, Schrauf, Tanulók 59; 1433— 37: Bolognában tanul, licentiatus utriusque és nyitrai püspök lesz, Veress, Olasz 36—37; 1440—1465: esztergomi érsek, Szentpétery, Okltan 167; Aeneas Sylvius szerint . . . scientia iuris precipue insignis, Schmitth, Episcopi Agrienses II. 35; 1452: sicut post regem prefatum primus existit, ita etiam in parlamentis et quibusvis aliis actibus . . . post ipsum regem primum locum et primam vocem obtinere debere valeat, Lukcsics II. 305; neheztelésére Házi 1/3. 398; 1453: maioris sigilli nostri summus cancellarius, DI. 14684, 73119. i°6 J440 . javadalma (s a továbbiakra is) Érdújhelyi, Kalocsa 38—39; 1446: Bécsben beiratkozik, Schrauf, Tanulók 98; 1448—49: levelei jogi tanulmányairól, Zichy IX. 229, XII. 213 — 218, közlése Tört. Szemle 14 (1929) 124—136; 1450: Ferrarában, Zichy IX. 253; doktorál Padovában, Veress, Padua 9. 169