Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon (Budapest, 1971)
IV. fejezet. A központosítás kora (1458-1490)
rejtélyes alakja, Drági Tamás foglalt helyet. Pályája semmiben sem emlékeztet kancelláriai tisztviselőre, hacsak abban nem, hogy legalább 1456 óta a királyi kúriában folytatott joggyakorlatot. Innen hamar kivált, és a macsói bán szolgálatába lépett; 1461-ben már volt vicebánnak címezte magát.66 A macsói bánok nagy száma és gyors váltakozása miatt nem mondhatjuk meg, ki volt dominusa, de nem lehetetlen, hogy Szilágyi Mihály (1457—58, 1460) 67 Emellett szól egyrészt Mátyásnak az idős Drági felé forduló bizalma, másrészt ennek családi kapcsolatai. A lázadó Gyula törzséből származott, ősrégi erdélyi családból, melyben Brassói Simon utódai között ott találjuk Miklós mester szebeni és Jakab mester brassói-besztercei ispánt. A Doboka megyében birtokos nemes pecsétjében ökörfejet alkalmazott, fölötte csillaggal, azaz Moldva címerképét, talán az onnan elszármazott nagybirtokos Drágfi családdal való rokonság kifejezéséül.68 Szilágyi halála után sem vált meg a macsói bánságtól, melynek elöljárója 1463-ig egyben Bács megyei főispán is volt. Ebben az évben a főispánságot a kalocsai érsek kapta meg, s a jelek szerint Drági az ő szolgálatába szegődött. A hatvanas években ui. mint Bács egyházmegyei világi ember kapott hordozható oltárra pápai engedélyt, később meg Maróti Mátyás macsói bán kapitányával: Drági Lászlóval együtt a török ellen vonuló csapatok egyik vezére volt.69 Drági Tamás tehát a harcoló és birtokkezelő familiáris feladatait látta el Várdai István, majd Matucsinai Gábor kalocsai érsek mellett. 1470-ben az előbbi ügyvédjeként, 1472-ben az utóbbi bácsi udvarbírájaként találkozunk vele. Az egymást követő érsekek (Handó, Váradi) egymástól vehették át a jól bevált tisztviselőt. A nyolcvanas évek elején, mindkettőjük alatt Bács megye alispáni tisztét viselte. De az érsekek egyúttal Mátyás főkancellárjai is voltak, s így megnyitották Drági előtt a királyi szolgálat kapuját. Alispánsága mellett a déli határ kulcsának, Nándorfehérvárnak udvarbírája volt, mint ilyen bíróküldést is kapott a királytól.70 Váradi bukása az ő pályáján is megérződött; valószínűleg ezekre az évekre utal Turóczy János Krónikájának ajánlása. Az elmúlt években — írja a történész — mindketten hosszú tétlenségben senyvédték, miközben nyájas viták és ártatlan összetűzések közt a magyar őstörténetet is megvitatták. Drági biztatta őt könyve megírására, s ezt a személynöknek ajánlotta.71 A tétlenség mégsem tartott sokáig; 1486 tavaszán Drági Tamás már Mátyás személynöke volt. Bonfini szerint vele, 66 1450: speciális kúriai kiküldött, Dl. 68064; 1453: ua. Újlaki Miklós iktatására, Dl. 14726; 1461: volt macsói albán, Dl. 81446, Zichy X. 163 (itt a pecsét is). 67 Hóman—Szekfű, Magyar történet II. 528, tábla. Drági Szilágyi halálával veszthette el állását. 68 Családjára Turul 15 (1897) 28, 30 (családfa), Nagy Iván III. 381, Fraknói, Századok 33 (1899) 783. 69 1 46 7: TT 1899, 256, idézi Turul 31 (1913) 66; 1470: Dl. 16983. A főispánságra Csánki II. 182. 70 1470: ügyvéd, Dl. 105437; kúriai kiküldött, Dl. 88511, 88515; 1472: Dl. 17271; 1480, 1482: alispán, Csánki II. 171; 1480: provisor curie Nandoralbensis, Fraknói, Századok 33 (1899) 783; 1482: ua. kir. flelegált bíró, Dl. 18681, Turul 12 (1894) 27. 71 1488: Fraknói, Századok 33 (1899) 784. A történetíró, Drági egyik ítélőmestere, így kezdi ajánlását: Iugi otio his annis nobis aeque simul torpentibus, . . . (majd) tuis animatus persuasionibus . . . kezd munkához. . . . Dulce enim tuum et admodum delectabile eloquium me vicit; quamvis tantorum magnitudo rerum maiori sit digna vate, tua tamen persuasio, cum erga me vim habeat mandati, tibique nondum persuadenti paruerim, persuadenti eo magis omnem vim meam dedicavi. Schwandtner, SRH (Bécs 1766) 47, 49. 256