Botka Ferenc: Kassai Munkás 1907-1937 - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1969)
A Kassai Munkás és szocialista irodalmunk
velők egyes megmozdulásaira,43 a DDOö, a Csehszlovákiai Munkás Műkedvelő Szövetség munkájára,46 a prágai Burián színház, a ,,D 36” szlovákiai vendégjátékára.47 A népfrontpolitika kibontakozásának jegyében üdvözli a Magyar Szellemi Társaság tevékenységét, mint az antifasiszta összefogás első kulturális megnyilvánulását,48 majd később a Komáromban ülésező Tavaszi Parlamentet, amely megmutatta, hogy az adott helyzetben még a különböző pártállású kulturális egyesületek között is lehetséges egy egységes, haladó szellemű magyar kultúrfront kiépítése.49 E sajtóvisszhangokkal párhuzamosan örvendetes mértékben kitágul a Munkás irodalmi közléspolitikája is. A szerkesztőség figyelme nemcsak a jelenre irányul. Módszeres körültekintéssel birtokba veszi és propagálja irodalmunk haladó hagyományait. A mi örökségünk címmel rovatot nyit, amelyben ismerteti Bacsányi János, Katona József, Madách Imre, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila alkotómunkásságát, s az ismertetéseket versekkel is illusztrálja. A korabeli szocialista irodalom képviselői mellett más haladó szellemű szerzőket is megszólaltat. Felfigyel a népi írók szociográfiai munkásságára,50 közzéteszi Erdélyi József, Illyés Gyula, Nagy István, Tamási Áron, Veres Péter egy-egy versét, elbeszélését.51 De magát a szlovákiai szocialista irodalmat is szé-45—: Szovjetünnepély Kassán. M 1935. nov. 24.; 47. sz. 4. — Az Októberi Forradalom 18. évfordulóján a munkásszínjátszók „8 képből álló történelmi revü”-t adtak elő. A rendezvényen ritmikusan váltakoztak a monumentalitásra törő és látványos jelenetek. A cári elnyomást, a forradalmat és a felszabadult munkát szimbolizáló képek között tornászbemutatók, kozák népi táncok, kórusszámok szerepeltek. A „revü” egész koncepciója és az előadás végén levő tömegjelenet beszédesen bizonyítja az 1922-ben megrendezett tömegjátékok továbbélő hagyományát. 46 L. —: A Prágai Színházi Csoport Közleményei. M 1935. márc. 24.; 12. sz. 4. A bír arról tudósít, hogy a DDOö magyar csoportja a fenti címmel kis műsorfüzetet tett közzé, amely Hidas Antal, Hollós Korvin Lajos, Pákozdy Ferenc verseit és kórusait, E. Weinert Az új háború első ütközete c. jelenetét és M. Gorkij—B. Brecht: Az anya c. színdarabjának egy részletét tartalmazza. 47 —: Nekünk váló színház. M 1936. máj. 31.; 23. sz. 4. Az együttes F. Wedekind: Tavasz ébredése c. darabját adta elő. 48 —: Magyar Szellemi Társaság. M 1935. jan. 20.; 3. sz. 4. 49 —: Ülésezett a „Tavaszi Parlament”. M 1936. ápr. 26.; 18. sz. 4. A tanácskozás közös kultúrakciók alakítását határozta el a különböző szlovákiai magyar egyesületek között. 60 : Hogyan él a magyar falu? M 1935. nov. 10.; 45. sz. 5. A közlemény a Magyar Szemlében megjelent szociográfiai felmérés eredményeit ismerteti: Szabó Zoltán: Hét falu táplálkozási viszonyai. Magyar Szemle 1935. 10. sz. 132 — 141. 51 A szociografisztikus hangvétel ezekben az években a M lapjaira is bevonult. Számos névtelenül megjelent közleménye számol be életteli tárgyilagossággal a szlovákiai proletariátus sorsáról. Néhány ilyen közlemény: —: Indul az út. M 1935. jún. 30.; 26. sz. 4., —: A papok erdejében. M 1935. szept. 15.; 37. sz. 2., —: Tömegsztrájk. M 1935. okt. 4., 40. sz. 4., A szlovenszkói uradalmak cselédei. M 1935. dec. 1.; 48. sz. 3., —: Falusi tragédia. M 1936. jan. 1.; 1. sz. 2., —: Sók —Szelóce. Egy szlovenszkói falu életéből. M 1936. jan. 15.; 3. sz. 3., —: Beszélgetés a padkán. M 1936. márc. 29.; 14. sz. 4. Ezek az írások többek, mint a korábbi évek munkáslevelei. Mélyebb, alaposabb képet adnak témájukról. Valószínű, hogy néhány esetben ismertebb munkásíró (Háber Zoltán? Bányai Pál?) a szerzőjük. 11 Botka: Kassal Munkás 161