Csáky Edit (szerk.): „Akarom: tisztán lássatok”. Tudományos ülésszak Ady Endre születésének 100. évfordulóján (Budapest, 1980)
Előszó
összekapcsolt vele a század magyar szellemi mozgalmaiban: Bartókot és József Attilát. Bartók és Ady nevét először 1946-ban, a Demokrácia és kultúra című értekezésében írta le egymás mellé,21 Petőfiét társítva még hozzájuk. Petőfi és Ady rokonsága és különbözősége hol az egyikre, hol a másikra helyezve a hangsúlyt22 - már az 1939-es tanulmány óta visszatérő témája volt írásainak. A negyedik tanulmány Petőfivel, Adyval, Bartókkal és József Attilával jelölte ki a magyar progresszív hagyománynak azt az alapját, amely a legszigorúbb esztétikai, etikai és politikai mércével is európai jelentőségű, korszakos nagyságú és mint ilyen előrevilágít a jövőbe, vagyis a demokratikus rend megerősödését szolgálja. JEGYZETEK 1 Lukacs György: Ifjúkori művek. Szerk.: Tímár Árpád. Bp. 1977. 256. 2 Lukács György: Magyar irodalom - magyar kultúra. Szerk.: Fehér Ferenc és Kenyeres Zoltán. Bp. 1970. 8-9. * 3 Vö. Irodalmi Múzeum. I. Emlékezések. Sajtó alá rendezte: Vezér Erzsébet. Во. 1967. 35. 4 Érdemes megemlíteni, hogy a folyóiratban a cikk a következő téyes lábjegyzettel jelent meg: „A debreceni Ady-Társaságban a költő halálának 10. évfordulóján tartott emlékbeszéd.'' A sajtóhiba belekerült 1948-ban az Új magyar kultúráért c. kötetbe és 1970-ben a Magyar irodalom - magyar kultúra c. válogatásba is, amiért természetesen e sorok írója is felelős. 5 Ady jelentősége és hatása. Űj írás, 1969. 6 A tizenöt vers: Beszélgetés egy szekfűvel, Vízió a lápon, A vörös Nap, Csák Máté földjén. Az Isten harsonája, Pap vagyok én, Az ős Kaján, Ond vezér unokája, Jó Csönd-herceg előtt, A nyári délutánok, A Léda arany-szobra, A Sion-hegy alatt, Imádság háború után, Menekülj, menekülj innen, Lenni, lenni keli. 7Ady verse a Független Magyarország 1908. dec. 25-i számában jelent meg először, és A Holnap második kötetében közölt tizenöt vers közül az első volt (A Holnap, Második könyv, Bp. 1909. 43.). A többi tizennégy versre nem hivatkozott Lukács ebben az írásában, amelynek további fejezetei egvébként az antolóaiáról szóltak. 8 A tizenegy vers: Beszélgetés egy szekfűvel, En nem vagyok magyar?, En fiatal maradok, A vörös Nap, Sem utódja, sem boldog őse. Az ős Kaján, Dózsa György unokája, A muszáj-Herkules, Csák Máté földjén, Esze Tamás komája, A Gare de TEst-en. 9 A négy vers: Beszélgetés egy szekfűvel, Hunn, új legenda. Most már megállhatní. A hőkölésnépe. 10 LukAcs György: Ifjúkori müvek. 131. 11 Ez a Huszadik Század hasábjain megjelent cikk (1908. II. 431-433.) rövid írás volt, tanulmánynak nem nevezhető, inkább recenziónak, kritikai vázlatnak tekinthető. A szöveg nagy része Ady lírájáról szólt s Lukács emlékezése szerint ez után az írása után került sor első és egyetlen személyes találkozására Adyval (Irodalmi Múzeum I. Emlékezések. 23.). Arra egyelőre nincs adat, hogy Ady véleményét nyilvánította volna a találkozás után írott, 1909-es tanulmányról. 12 Lukács György: Magyar irodalom magyar kultúra. 172. 13 I. m. 514. 14 LukAcs György: Ifjúkori müvek. 248. и I. m. 250. 16 LukAcs György: Magyar irodalom - magyar kultúra. 162. 17 1. m. 515. 18 L m. 516. 19 I. m. 609. 20 Az 1,947-es tanulmányban szerepelt két Radnóti-idézet, de Lukács Radnótit nem mint Ady gondolatainak szövetségesét idézte, hanem mint a fasizmus idejében élő magyar író tehetetlenségének és hallgatásának nyílt és őszinte kimondóját, mint Kassák ugyancsak a tanulmányban idézett 135