Csapláros István et al. (szerk.): Tanulmányok a lengyel-magyar irodalmi kapcsolatok köréből - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 3. (Budapest, 1969)
A kritikai realizmustól a szocialista irodalomig
BOJTÁR ENDRE, WLADYSLAW BRONIEWSKI ÉS JÓZSEF ATTILA (Tipológiai kísérlet) Broniewski is. József Attila is úgy szerepel a nemzeti irodalom történetében, mint a szocialista költő. Mindketten olyan társadalmi rendben alkottak, mely ellensége volt annak az eszmének, melyet vallottak és életművükben kifejeztek. Úgy tűnik, ezen a legáltalánosabb egyezésen kívül nem igen vonható más párhuzam közöttük, hisz színrelépésük idején más volt a magyar és lengyel társadalom előtt álló kérdések jellege, ezen belül a munkásosztályra váró feladat, más volt ennek az osztálynak a szerkezete, addigi forradalmi tapasztalata; más volt az irodalom, s különösképpen a líra fejlődése, a nemzeti kultúrában elfoglalt helye; más volt végül a két költő egyénisége, életkora, származása, tapasztalata, fogadtatása. Van-e értelme ezek szerint — s ha van, mi Broniewski és József Attila párhuzamba állításának ? Szocialista lírikusok voltak. „Ideológiai” hovatartozásukat evvel világosan kijelöltük. Feladatunk, hogy ennek a típusnak művészi ismérveire is rátaláljunk, s mindjárt megállapítsuk, hogy e típuson, a szocialista lírikus típusán belül Broniewski és József Attila más-más és milyen költői modellt képvisel. Kettejük munkásságának tipologizálási kísérlete egyúttal adalékul szolgálhat egy általánosabb típus, a kelet-európai szocialista lírikus típusának a jellemrajzához is. I. I. Broniewski pályakezdése 1925-ben, 28 éves korában jelentek meg versei először kötetben. A költő 17 éves volt, mikor a plocki gimnázium lapját szerkesztette, egy évvel később beállt a Légiókba, börtönbe került, majd kiszabadulása után 1921-ig katonáskodott. Mint Pilsudski katonája részt vett a szovjetellenes háborúban. Ott, Szovjet- Oroszországban ismerkedett meg Lenin műveivel, a bolsevik tanokkal. Döntő hatást tett rá az orosz líra, elsősorban Maja.