Győri Judit: Thomas Mann Magyarországon. Felolvasóestjeinek története és sajtóvisszhangja - Modern filológiai füzetek 4. (Budapest, 1968)

Az antifasiszta sajtóharc középpontjában

Hatvanyéktól értesült a költő tragikus haláláról, leve­lében barátjaként gyászolta meg.123 Még 18 év múltán is élénken élt Mamiban József Attila képe, és mikor tudomást szerzett arról, hogy ünnepség készül Magyarországon József Attila emlékeze­tére, a következő levelet intézte a Magyar írók Szövet­ségéhez: „Kedves magyar írótársaim ! József Attilának, az Önök nagy költőjének egyik kitűnő kritikusa és híve révén jutott tudomásomra, hogy ez év áprilisában ünnepélyt rendeznek a megboldogult író emlékezetére, akit a mi mélyresüllyedt és megzavarodott korszakunk szellemi állapota kétségbeejtett és öngyilkosságba ker­getett. Legalább egy szerény üdvözlettel kívánok részt venni ezen a bánatos ünnepen, természetesen annak tudatában, hogy vajmi kevéssé vagyok erre hivatott, mert Attila életművét csak töredékesen ismerem, leg­nagyobb részétől a nyelvi nehézségek rekesztenek el. De megmaradt bennem Attila szellemi egyéniségének képe, ami bizonyos fokig mégiscsak feljogosít erre az üzenetre. Személyes találkozásunk Budapesten, lényének gyen­gédsége és nemes szerénysége, tiszta és szenvedélyes idealizmusa feledhetetlen benyomást tett rám, mint ahogyan feledhetetlen marad előttem az a költői üdvöz­let is, melyet akkor hozzám intézett — ez a mély huma­nizmustól és emberi közösség állításától sugallt költe­mény, melyet most egy szép német fordításban olvasok, s melynek nyilvános előadását annak idején Horthy rendőrsége megtiltotta a költőnek. Már csak e nekem becses dokumentumért érzett hálám is megmagyarázza és tökéletesen igazolja kérésemet Önökhöz, hogy lélek­ben jelen lehessek a költőnek szentelt ünnepen. 156

Next