Hadrovics László: Jövevényszó-vizsgálatok - Nyelvtudományi értekezések 50. (Budapest, 1965)
III. Régi olasz jövevényszavaink köréből
87 hogy a kétszersültnek régen a hadászatban és hajózásban éppen olyan fontos szerepe volt, mint akár napjainkban. Seregeknek, várak őrségének, hosszú tengeri utakon járq hajók legénységének ez volt a tulajdonképpeni kenyere. Főleg velencei latin forrásokból tudom kimutatni, de van rá péftla régi olasz szövegből is, és három alkalommal közvetlen magyár vonatkozással szerepel. 1287-ben a velencei tanács Hvar sziget lakóinak hajókhoz való felszerelési tárgyakat ad, többek között ,,et sachi centum de biscotto” (MonSlavMerid. 1: 144); 1317 —1319 évek körül a velencei tanács helyesli, hogy a raguzai comes a tengeri kalózok ellen küldqtt hajók legénységét ellátta kétszersülttel: „Responsum fuit comiti Raguse, quod contenti sumus de biscoto nostri communis, quod dedit hominibus Raguse, qui venerint cum lignis contra pyratas, et quoties sic iretur, det eis de biscoto” (i. m. 162); 1326 — 1327 táján a velencei tanács utasítja a raguzai comest, hogy fegyverezzen fel egy vagy két gályát és küldjön kétszersültet: „et mittat biscottum” (i. m. 157); 1333-ban a velencei tanács újabb két évre a raguzai jegyzőre bízza a hajók számára rendelt kétszersültek ügyének intézését: „quod committatur factum biscoti nostri comunis . . . cancellario Ragusii per alios duos annos” (i. m. 413); 1394-ben a Durazzóba küldendő várparancsnoknak adott utasítás többek között az elődjétől átveendő tárgyakról is intézkedik: „Res, arma, biscotum et omnia alia, que tibi assignabit. . . precessor tuus . . (i. m. 4: 334); 1396-ban, amikor Skutari velencei kézbe került, a tanács intézkedik megerősítéséről és felszereléséről: „poni etiam debeat ille bombarde, bailiste, veretoni, arma biscotum et omnia alia,‘que per dictum collegium mittentur pro munitione locorum . . .” (i. m. 4: 362); 1396-ban a velencei tanács a nikápolyi csatába induló Zsigmond királynak négy gályát küld segítségül, s a hajók parancsnokának többek között tudomására hozza, hogy a legénységet bőségesen ellátja kétszersülttel: „Informetur etiam, quod nos providimus de mittendo ad partes Nigropontis de biscoto nostri communis in bona quantitate, ut panis sibi non deficiat ...” (i. m. 4: 376); 1411-ben a magyar hadak közeledésének hírére a velencei tanács intézkedik, hogy Zára, Vrána városok és a Sebenico melletti kis erőd jól fel legyenek szerelve: „et quod habeant farinam, biscotum, vinum oleum et acetum ad sufficientiam” (i. m. 9: 178); 1412-ben Sebenico egy hajót kér Velencétől: „et impero supplicamo alla serenità ducal, che ’1 ve piacqua de dar una galiota cum paga della zente e solo biscotto a missier Luca de Stranze . . .” (i. m. 12: 50); 1419-ben Scutari megerősítésével kapcsolatban: „mittendo omnes reliquos, qui restabunt de dictis gentibus illuc destinatis, ad partem Dalmatie cum navigiis biscoti que illuc mittimus...” (i. m. 17:5); 1420: „...ire debeatis Scutarum, ducendo vobiscum illas duas galeas grossas oneratas victualibus, biscoto et aliis rebus necessariis . . .” (i. m. 17: 20); 1420-ban az ostromlott Scutari megsegítésével kapcsolatban: „Insuper vobis denotamus, quod de hinc caricari fecimus bonam quantitatem biscoti, ut necessitatem panis non patiamini, et dictum biscotum presto habetitis” (i. m. 17: 207); 1424-ben a zárai comesnek és kapitánynak küldött feleletekben: „mittimus vobis saccos quingentos biscoti”; alább: „mittemusque etiam vobis de alio biscoto, ita quod de dicto habebitis sufficienter” (i. m. 17:271); 1456-ban, Nándorfehérvár ostroma után a Capistrano kíséretéhez tartozó Tagliacozzi János minorita egy olasz levélben részletesen elmondja az ostrom lefolyását és saját működésüket, hogyan segítették a szegényeket élelemmel, bort és kétszersültet is osztva szét közöttük: „Succurrevamo alli poviri dele nostre cose che avevamo tre booti de vino e bisscopti assai . . .” (MagySzerbOkl. 383).