Horváth János: Rendszeres magyar verstan (Budapest, 1951)
I. Nemzeti versidomunk
35 A 8 I 5 osztású tizenhármas (4 j 4 || 4 | 1) : Isten jó nap, | bíró uram ||Kelmed házá- | ban (népi) ; Ki mit szeret, ha nem szép is, kedves az annak (népi) ; Angyaloknak s embereknek erős Istene, Jóval forró kegyelemnek élő kútfeje (Balassa) ; Ó Halál, mit kegyetlenkedsz az oly szíveken, Kik csak most kezdtek örülni szent hívségeken? Mit mutatod hatalmadat gyenge ágakon, Tegnapi hajnalba kinyílt virágszálakon? (Ányos) ; Magyar Misi ám a legény egyszer a talpán (Arany) ; Volt fényes és szép életem, hordott a huszár, S váltogatott a hűtelen, ennek vége már (József Attila : A cipő). — A 7 I 6 osztású tizenhármas (4 | 3 || 4 | 2) : Elszalada | egy disznó 11 kilenc mala-| cával, Utána ment | a kanász || üres tarisz- I nyával (népi) ; Nagyváradon van egy szép hársfasoros utca (nóta) ; Áldj meg minket, Űristen, az te jóvoltodból (Balassa) ; Összeszedi a bolond setesuta képét, Úgy üli meg a király aranyos karszékét (Arany) ; Most látom, hogy ami volt, Eltűnt édes mámor : Vanitatum vanitas maga is a húmor (U. az). — A 6 | 7 osztású tizenhármas (4 | 2 || 4 | 3): Vajon s mikor | lészen || jó Budában I lakásom! (Bornemisza Péter) ; Mert vagy mind elvesztek, avagy jóra fordultok (Tinódi) ; Szánja az Úristen híveinek romlását, Az ő fiainak, leányinak rablását (Szegedi Kis István). A 8 I 6 osztású tizennégy es (4 | 4 || 4 | 2) : Elvesztettem zsebkendőmet, 11 megver anyám | érte, Aki nekem | visszaadja, | megcsókolom | érte (népi) ; Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni, Szabad az én galambomnak egy pár csókot adni (népi) ; Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom (kuruckori) ; Én, ki valék Szöndörőben egy haragos nagy bán (Szabadkai Mihály, 1515) ; Az agnőnek s az agebnek annak mind egy ára (Virágének ; 1561 -ben idézi Melius) ; Mint sík mezőn csak egy szálfa egyedül úgy élek (Balassa) ; Fia voltam az apámnak, rám maradt a telke (Tompa). — Különösen jól perdül e sor ritmusa, ha oly megelőzőhöz társul, mely hiányos szótagszámú ütemekkel, lassított ritmussal indul: Haj, haj, | istenem, || de jó módot I kaptam, Uccu kincsem,I komámasszony, || könyörüljön|rajtam (népi).* — A 4 I 4 !| 3 I 3 osztású (toborzó) tizennégyes : Lám megmondtam, | Angyal Bandi, II ne menj az | alföldre, Csikósoknak, | gulyásoknak II közibe, I közibe (népi); A szép fényes katonának arany, gyöngy élete, Csillog villog mindenfelől jó vitéz fegyvere (Amadé) : erről a toborzó műfajú költeményről nevezem a szóbanforgó sor* E »tizennégyes« az ú. n. »kanásznóta« jellegzetes és az énekelt strófáoan szótagszámát könnyen változtató sorfaja. Változatait közli, s keleti, ősi eredetét fürkészi Vargyas Lajos, Új zenei szemle, 1951. 34—51 : »Egy népi táncdal-típus ritmusának tanulságai.« 3*