Ilia Mihály (szerk.): Juhász Gyula: Prózai írások, 1923-1926 - Juhász Gyula összes művei 7. (Budapest, 1969)
Jegyzetek
Társaságnak, a Petőfi Társaságból 1920. febr. 20-án zárták ki. — Kiss Menykért (1880—1934) újságíró, költő, az ellenforradalmi rendszer jellegzetes alakja, Juhász legtöbbször csak Kiss Menyusnak emlegeti, és mindig csak gúnnyal. Fajvédő gyűléseken hírhedt irredenta verseivel lépett föl; ebben az időben Szegeden is járt, a helyi ébredők kifogták kocsija elől a lovakat. Juhász a tehetségtelen írót és a gátlástalan kurzuslovagot egyként gyűlölte benne. Számos vezércikkében ezzel a gyűlölettel említi nevét. — Lehner (Lendvai) István (1888 —1945) újságíró, költő, egyik alapítója az Ébredő Magyarok Egyesületének és a Területvédő Ligának, e két hírhedt szélsőjobboldali ellenforradalmi szervezetnek; 1923-ban fajvédő programmal Cegléd képviselője lett; ebben az időben az Új Nemzedék és a Magyarság munkatársa volt. A második világháború idején szembefordult a fasizmussal, a Szálasi-puccs után internálták, és elpusztult. Őt is sűrűn emlegeti Juhász Gyula prózai írásaiban, vezércikkeiben, mint az ellenforradalmi rendszer lovagját. Vö. Lehner a rádióban (299. sz.). — Kránitz Lehel: Kádár Lehel (1884—1935), író, lapszerkesztő, a fajvédő párt egyik hangos, sok botrányba és sajtópörbe keveredett képviselője. — Krenmüller Cecillé: Tormay Cécile (1876—1937) az ellenforradalmi rendszer idején reakciós irodalmi és közéleti tevékenységéről hírhedtté vált írónő, a Napkelet című jobboldali irodalmi folyóirat szerkesztője. — Apage satanas: távozz tőlem sátán; Jézus szavai a kísértőhöz. — Budavári László (1&8 9— ) tanító, a Néptanítók Lapjának szerkesztője, az ellenforradalmi rendszer sokat szereplő figurája. Az 1922-cs képviselőválasztási bukásáról Juhász tréfás versben is megemlékezett (Vitézi ének JGyÖM 3: 190. 1.). — Siber: (Schieber), áruhalmozó, árdrágító, feketéző. 17. Farsang van . . . SzÚ 1923. febr. 10. 3. 1. Aláírás: Gyalu — A farsangi hangulatról. 18. Csevegés. A HRkÚ 1923. febr. 12-i számából. 1 — 2. 1. Aláírás: Juhász Gyula. Javításunk: 1 A mondat eredetileg így volt: Nálunk, a kis, ötvenperces igazságoknak, amelyekkel fejbe lehet kólintani . . . A szelíd humorral és megértéssel emlegetett „új generáció” József Attila szegedi barátai, fiatal költők és újságírók, akik ebben az időben a Csönd című folyóirat köré tömörültek; az anyagi nehézségekkel küszködő kiadványnak csak három száma jelent meg (1923 januárjától—márciusáig). Erre a folyóiratra utal Juhász cikkének befejező része is. József Attilán kívül a csoporthoz tartozott többek között: Aknai István, Berczeli Anzelm Károly, Hont Ferenc, Rózsa Imre, Szépkúti Miklós. Juhász Gyula, amint a cikkből is kiderül, pártfogójuk volt, bár nem szerepelt a Csöndben. (Vö. Péter László: József Attila Szegeden. It 1955. 115 — 163. 1.) Juhász Gyula előszavával: Juhász szívesen vállalkozott fiatal írók első köteteinek istápolására. Az említettek közül 1922-ben József Attila Szépség koldusa és Szépkúti Miklós ,, ?” című kötetéhez írt előszót. — Kedvenc műfaja lett... a róla kritikát íróknak a nekrológ: 1922 őszén az erdélyi lapok halálhírét keltették. Vö. Péter László: Adatok Juhász Gyula életrajzához. ItK 1959. 316—319. 1. — Szabó Dezső 1923-ban megjelent Panasz című kötetének bevezető tanulmányában (Vádlók és vádlottak) említi a kis sváb Boulanger-t, Friedrich Istvánt. — Corday Charlotte (azaz Cecile): Tormay Cécile, róla Szabó Dezső a kötet Faj és világirodalom című írásában szól. — Danton szer-