Kázmér Miklós - Végh József: Névtudományi előadások. Névtudományi Konferencia, 2.. Budapest, 1969. szept. 2-4. - Nyelvtudományi értekezések 70. (Budapest, 1970)
V. A névtudomány finnugrisztikai, orientalisztikai, szlavisztikai, romanisztikai és germnisztikai vonatkozásai
286 364). Még előtűnik a XVI. század második évtizedében egy Sopronban kihallgatott gonosztevő vallomásában: „wie er ainen zu Sprinczenmargkt pey ainem fewr erstochen hab” (SoprOkl. II/6, 287, 1/6, 382 5). Helytörténeti összefüggések alapján a „die grafen vom Sprinczenmarkt” elnevezésnél Házi Jenő már 1925-ben — helyesen — a Kanizsaiakra gondolt. E gondolat helyességét az 1368 —1458-ig terjedő eseményeket tárgyaló „Kleine Chronik von Österreich”, valamint a Sprinzenmarkt név etimológiája is bizonyítja. Az előbbi szerint „Canişi Lasla vom Sprinzenmarkht” ölte meg 1456. nov. 9-én Nándorfehérvárt Ciliéi Ulrikot (vö. Franz, Krones: Beitr. z. Kunde steiermärkischer Geschichtsquellen VIII, 44). A Sprinzenmarkt a kín., korai úfn. markt ’mezőváros’ és a gyenge ragozású kfn. sprinze 1. ’hím karvaly’, 2. ’kis sólyom’ (David Dalby, Lexicon of the Mediaeval German Hunt. Berlin, 1965.) korai úfn. sprinz ’ua.’ szó birtokos esetének összetételéből származik. A kfn. sprinze második jelentése a sprinzelin ’kis sólyom’ szóval való keveredés, téves átvitel révén jött létre (Dalby). Az etimológiai magyarázatnál tehát az első jelentésből kell kiindulnunk. A karvaly a sasok családjába tartozó ragadozó, egyúttal a régi magyarországi sólymászatban is használt vadászó madár (vö. Takáts: BpSz. CLIX, 321 — 38). A címertani leírások természetesen nem állatrendszertani pontossággal írják le a címereken szereplő madarakat. Az Osl-nem és a belőle kiszakadt Kanizsai-család címerét Ballagi Aladár így írja le: „A család címere szétterjesztett fekete sasszárny, a sasnak egy lábával, melynek karmai szétterpesztvék” (PallLex. X, 104). Házi Jenő az idézett 1432. évi soproni bejegyzésben szereplő Kanizsai László pecsétjéről ezt állapítja meg: „a talpas paizsban szárnyas láb látható” (SoprOkl. 1/3, 44). Mivel a Sprinzenmarkt név kétségtelenül Kanizsa (Nagykanizsa) mezőváros középkori német neve, etimológiája alapján a Kanizsai-család, ill. az Osl-nem címerével van kapcsolatban. A Kanizsaiak 1323-ban nyerték el névadó várukat (Zal- Okl. I, 165), a Sprinzenmarkt név tehát 1323 1432 között, pontosabban a XIV. század második felében keletkezett, és a XVI. század első felében még élt. Etimológiája nemcsak a Kanizsai-család és az Osl-nem címerének hiteles, XIV. századi értelmezését tartalmazza, hanem éppen a török nevű Osl-nem esetében török eredetű sólymászati terminológiánknak (sólyom, ölyv, turul torontói, bese, szongor, karvaly) már Németh Gyula (MNy. XXXIX, 104 A Kanizsai-címer