Kemény G. Gábor (szerk.): Tanulmányok a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok köréből 3. - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 1/3. (Budapest, 1961)
Botka Ferenc: Majakovszkij Magyarországon (1945 előtt)
Utcakövek örvénylenek. Léptettek a talajba sajtolódnak Csörömpölve, mint a betűk. Egyszázötven millió: Sulykol. S hát így nyomattatott ez a kiadás.68 József Attilát nem elégítette ki az elkészült fordítás. Johannes R. Becker átdolgozását minden modernsége mellett hidegnek találta, olyannak, amelyben elsősorban logikai szempontok érvényesülnek. A félsiker elkedvetlenítette, s a megkezdett munkát abbahagyta. Ezután ismerkedik meg 1932 nyarán az orosz származású Kira nevű elvtársnővel, a lelkes Majakovszkij rajongóval, aki emlékezetből elmondja és lefordítja neki a 150 millió orosz szövegét. József Attilára nagy hatással volt Majakovszkij eredeti sorainak erruptív ereje és robbanékonysága, s most már Kira segítségével szeretné fordítását befejezni. Kira azonban hamarosan visszatér férjével együtt a Szovjetunióba, s így sajnos félbeszakad a megkezdett munka.52 53 Csonkán marad egy nagynak ígérkező vállalkozás, amelynek azonban így is volt némi hatása: a prológus „torzója” 1932 őszén Jeszenyin Idők beteljesedése c. versének társaságában megjelent a Hét című folyóirat „orosz számában”.54 Szövegét azonban a sajtó holt betűin túl a költő pártmunkája révén, a köréhez tartozó munkásifjak is megismerik. — Szántó Judit meleg hangú visszaemlékezései színesen keltik életre azokat a körülményeket, amelyek között ez a munka végbement. „1932-ben Gödön elvtársai között előadást tartott Attila a 52 József Attila 150 тгШб-fordításának tekintélyes irodalma keletkezett a felszabadulás utáni években. Bibliográfiája a következő: Radó György: Orosz versek József Attila fordításában. It 1951. 95-99. Képes Géza: Majakovszkij Magyarországon. It 1953. 227—228. Gáldi László: József Attila a műfordító. ItK 1955. 163—164. Szántó Judit: József Attila műfordításai. Bp. 1954. Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztály. Előszó. 4. Radó György: Egy adat József Attila műfordításaihoz. ItK 1955. A tanulmányok íróit a fordítások stilisztikai méltatásán túl sokat foglalkoztatta József Attila sokáig ismeretlenül lappangó forrásművének a felkutatása. Az utolsó két közlemény már megjelöli Johannes R. Becher idézett átköltését. Radó közli a német szöveget is. 63 Szántó Judit közlése. 64 Százötvenmillió. F.: József Attila. A Hét, 1932. 2—3. sz. 18. 203.